Balázs János

Curriculum Vitae

Talán nem meglepő, hogy a legelső emlékeim, amelyeket valóban fel tudok idézni, a zongorához kapcsolódnak. A zongoráé az a hangszín, amit már aprócska gyermekként is csodálva hallgattam. Az élet nagy adománya, ha az embernek van a családban napi szinten hangszeren játszó felmenője, hiszen így a kisgyermek akarva-akaratlanul közel kerül a zenéhez.

Bennem is ezek az emlékek jelennek meg először, amikor édesapám zongorázik otthon, vagy amikor mindenféle hangszeren – hegedűn, csellón, nagybőgőn – muzsikáló barátai jönnek hozzánk, és együtt zenélnek.

Ez a közeg rendkívül meghatározó volt, mert annak ellenére, hogy mások, akár az unokatestvéreim, mindenféle, igazán gyerekeknek való játékokba vontak be, nekem valahogy mindig az apám szobája körül akadt dolgom, és hallgattam a zenét, és figyeltem a felnőtteket, ahogyan a hangszereiket, és persze, kiváltképp a zongorát, kezelik. Nagyon tetszett a zongora bő, gazdag hangja és a virtuóz játék lehetősége. Ezzel együtt nagyon sokáig csak távolról csodáltam a hangszert, mert nem éreztem belső késztetést, hogy magam is játsszak rajta. Ez 4-5 éves korom körül jelent meg, Cziffra György lemezeinek hatására, hiszen ezeket hallgattuk otthon. Ekkor jutott eszembe, hogy ha már egy zongoraművészt hallgatok, aki nagyon szép dallamokat játszik, akkor odamegyek a zongorához, és kikeresem a hangokat. Innentől kezdve ez lett az én kedvenc játékom. Anélkül, hogy tudatában lettem volna ennek, voltaképpen örök szövetséget kötöttünk, a zongora és én. Ma már tudom, hogy a különlegesség és az önmegvalósítás érzése volt ez, de akkor csak abban voltam biztos, hogy én valamit önállóan meg tudok valósítani egy hangszeren, azt a dallamot, amit szerettem hallgatni, el tudom pötyögni rajta. Valahogy úgy éreztem, igazán kedves ettől a nagy testű hangszertől, hogy segít nekem ebben.

Onnantól kezdve semmi olyasmivel nem foglalkoztam, ami egy 5-6 éves gyerektől „normális" lett volna, hanem állandóan a zongora körül forgolódtam. És ha most nagyot ugrok az időben, sokszor kérdezik tőlem, miért gyakorlok olyan sokat mind a mai napig, és mi az, ami még mindig vonz a zongorában, az a legszebb, hogy ugyanazt válaszolom, mint amit ötévesen éreztem, csak most már pontosabban meg tudom fogalmazni. Hangokon keresztül zseniális alkotók gondolatainak segítségével érzelmeket rajzolhatok meg magamnak, és ha már koncertező művész vagyok, akkor mindezt másoknak is közvetíthetem. Ez egyfajta hatalom, a szó legszebb és legnemesebb értelmében. Egy olyan hatalom, ami egyedi és határtalan, hiszen évszázadok alkotóinak kottába vetett gondolatait játsszuk, de ezeket meg kell töltenünk érzelmekkel, és ehhez kell az előadó és a hangszer.

Számomra a hangszer és a műfaj kiválasztása rendkívül fontos tényező volt, hiszen a családomban mindenki jazz-zenész és bárzenész, és én vagyok az első klasszikus zenész. Ez pedig egyértelműen Cziffra Györgyhöz köthető. Én tényleg elmondhatom, hogy az egész életem a zongora bűvöletében telik, de ez persze nem jelenti azt, hogy bármilyen fontos lépcsőt kihagytam vagy kikerültem volna. Ugyanazon a tanulmányi úton jártam, mint más muzsikusok, és ragyogó tanárokhoz kerültem. Becht Erikát, Keveházi Gyöngyit, Dráfi Kálmánt hadd említsem külön, de mindenkinek nagyon hálás vagyok. Óriási szerencsém volt, hogy mindig olyan mesterekhez kerültem, akik nem valaki mást akartak kreálni belőlem, hanem azt akarták, hogy mindig többet és többet hozzak ki magamból. Biztos vagyok benne, hogy ennek köszönhetően bontakozhatott ki az az előadói stílus, ami már kisgyerekként megjelent bennem. És talán ez a szuverén előadásmód titka. Hiszem, hogy minden ember úgy születik a világra, hogy ott van benne az az egyediség, ami senki másban nem található meg, csak élete során a kötelességek, különféle rendszerek mindezt eltompítják az emberben. De nálam, hála a mestereimnek, ezek a felcsillanó tehetség-sziporkák erősödhettek, kiteljesedhettek bennem, persze úgy, hogy közben minden mesterségbeli tudást is igyekeztem elsajátítani és tökéletesíteni.

A Zeneakadémia hatalmas mérföldkő volt az életemben, hiszen nem csak a kisgyermekből felnőtté válás időszaka volt ez, hanem a magyar zenei kultúrának a történelmét is magamba tudtam szippantani, mert nekem igenis sokat jelentett, hogy ugyanazokon a lépcsőkön mehetek a tantermekbe, amelyeken egykor Bartók, Kodály vagy Cziffra is járt, hogy ugyanabban a koncertteremben játszhatok, amelyben a legnagyobb világsztárok adták és adják egymásnak a színpadot.

Művészeti irányultságom egyértelműen a romantikus gondolkodásmód, amelybe nagyon sok minden belefér, nem jelenti azt, hogy a romantika előtti, vagy azt követő korszakok repertoárjából ne válogatnék. Romantikus gondolkodásmód alatt inkább az érzelmek vezérelte közlésformát, a spontaneitást és a kreativitást értem. Ez voltaképpen a Liszt Ferenc által indított út, amelyet a 20. században a legintenzívebben és legextravagánsabban Cziffra képviselt. Abban is nagyon hiszek, hogy az előadónak az alkotó, vagyis a zeneszerző társává kell válnia, hiszen életet kell lehelni a hangokba. Ezért fontos, hogy az előadó lelkivilága, gondolkodásmódja azonosulni tudjon a zeneszerzővel, így a darab hasonló, mégis teljesen egyedi látásmódot kaphat. Számomra mindig az a legfontosabb kérdés, hogy azt a hangözönt, azt a tartalmi formát, amit a szerző megírt, hogyan tudom a magam számára dekódolni, és hogyan tudom aztán továbbadni a közönség felé. Hiszen a művészet nem ragadhat bent a teljesítés folyamatában, hanem ki kell nyitnunk a lelkünket, fel kell emelnünk a szívünket, és meg kell valósítanunk a zenét, hogy átadhassuk a közönségnek.

Ehhez pedig meg kell kockáztatnunk azt az egyébként nagyon nehéz, sokszor stresszes dolgot, hogy felmegyünk a színpadra és elengedjük a bennünk lévő összes korlátot, a megfelelni vágyás összes félelmét, és megpróbáljuk átadni magunkat Paolai Szent Ferenc hitvallásának, hogy tudunk a vízen járni. Ami persze, lehetetlennek tűnik, de ha van bennünk hit, akarat és adni akarás, akkor a művészetet arra a szintre emelhetjük, amire hivatott, és amiért létrejött. Ha ez megvalósul, akkor az előadóművésznek sikerül egy olyan hidat építenie a közönség felé, hogy még akkor is eljuttatja azt a mondanivalót, azt az igazságot, amit a nagy zeneszerzők komponáltak, ha a hallgatók zeneileg nem annyira képzettek, hogy minden egyes hang mögött tudnák az összefüggéseket, ám érezni fogják.

Azt hiszem, fiatal korom ellenére ezt a hídépítést már valamennyire sikerült megvalósítanom, átadnom, de a következő évtizedekben is ezt kívánom folytatni. Én mindig is lokálpatrióta voltam, nagyon sokat jelent a hazám, a nemzeti öntudatom. Boldog vagyok, hogy abba a kultúrába születhettem, amelyet lenyűgöző tehetségű művészek tettei építettek megalkuvás nélkül. Ezt szeretném szolgálni a saját művészetemmel, és bízom benne, hogy mindezt nem csak előadóművészként, hanem művészeti vezetőként, tanárként vagy mentorként is tehetem. Azt hiszem, hogy Liszt Ferenc, mint minden magyar művész zenei atyja, olyan utat jelölt ki számunkra, amelyet érdemes követni. Bízom benne, hogy kortársaimmal együtt olyan újabb réteget helyezhetünk a magyar kultúra tornyára, amely a következő generációk számára is virágzó jövőképet mutathat.

Életrajzi adatok

Budapest, 1988. szeptember 19.

Tanulmányok

1996-1998: Járdányi Pál zeneiskola – Becht Erika

2002-2006: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – különleges tehetségű gyermekek képzője,

Budapest – Keveházi Gyöngyi – Gulyás István

2006-2016: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem BA-MA – Dráfi Kálmán, Tudományos fokozat: Egyetemi docens

Munkahelyek, oktatói tevékenység

2019–: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Klasszikus zongora, főtárgy, egyetemi docens

2014–2018: Snétberger Központ, Klasszikus zongora, főtárgy

Mesterkurzusok

McGill University – Kanada

Shenyang Conservatory of Music – Kína

Hanoi Conservatory of Music –Vietnam

Művészeti, társadalmi, közéleti szervezeti tagság

2014–: A Pécsi Liszt Társaság Örökös tagja

2016–: A Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője

2016–: A Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagja

2017–: A Magyar Borakadémia tiszteletbeli tagja

2017–: A Virtuózok tehetségkutató műsor és verseny zsűritagság

2020–: A Nemzeti Tehetség Központ mentora

2021–: Budapesti Nemzetközi Liszt zongoraverseny zsűritagság

2022–2023: Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja

2022–: Long-Thibaud nemzetközi zongoraverseny zsűritagság

2021–2023: az MMA levelező tagja

2023–: Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Munkásság

Versenyek

Cziffra György Nemzetközi Zongoraverseny- Ausztria

Cziffra György Nemzetközi Zongoraverseny- Franciaország

Aspen Concerto Competition - USA

International Nishinihon Music Competition -Japán

Pécsi Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny- Magyarország

Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny – Magyarország

Országos Nyíregyházi Zongoraverseny – Magyarország

Fellépések

Neves művészekkel, zenekarokkal és karmesterekkel közös fellépések

Fischer Iván, Eötvös Péter, Mischa Maisky, Vásáry Tamás, Micco Franck, José Cura, Vadim Repin, Charles-Olivieri Munroe, Pinchas Steinberg, Stéphane Denéve, Jukka Iisakkila, Ksenia Zharko, Roger Bausier, David Mathues, Gwendolyn Masin

Concertgebouw orchestra, Orchestra de la Suisee Romande, Brüsszeli Filharmonikusok, Párizsi rádió szimfonikus zenekara, Dortmundi Filharmonikusok, Aspeni Filharmonikus Zenekar, Nagoya Philharmonic orchestra, Qatar Philharmonic Orchestra, Concerto Budapest, Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Óbudai Danubia Zenekar, Moscow Women Symphony Orchestra, Budafoki Dohnányi Zenekar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Jelentős koncerthelyszínek

Concertgebouw (Amsterdam), Victoria Hall (Geneva), La Scala (Milano) Cité de la Musique, Auditorium de la Maison de la Radio (Paris), Palau de Musica (Barcelona), Barbican Centre (London), Wiener Konzerthaus (Bécs), Cologne Philharmonie (Köln), Teatro Colón (Bogota), Bozar (Brüsszel), Csajkovszkij Konzervatórium (Moszkva), Royal Conservatory (Toronto), „Cziffrakápolna", Senlis, Zeneakadémia, Művészetek Palotája (Budapest)

Diszkográfia

2014. Jelszó – Password (Balázs János, zongora és Lajkó Félix, hegedű)

2014. 3 Faces of the Piano

2018. Dubrovay László: The Complete Piano Concertos

2020. Dubrovay László összes zongoraműve I.II.

2020. A zongora lelke – The Piano's Sound

2021. Improvisart – Transcriptions and Paraphrases by Busoni, Liszt, Cziffra, and Balázs (A Music International Grand Prix 2022 győztes

Repertoár

Kiemelt repertoár

Beethoven összes zongoraverseny

Liszt Ferenc összes versenyműve

Chopin összes szólózongora, kamara és zenekari versenyműve

Rachmaninoff összes zongoraversenye

Bartók összes zongoraverseny

Dubrovay László összes szóló zongora műve és zongoraversenye

Bach, Mozart, Haydn, Csajkovszkij, Schumann, Grieg, Ravel, Franck, Gershwin és Eötvös Péter zongoraversenyei.

Liszt Ferenc: 12 Transzcendens etűd, Zarándokévek-sorozat, Költői és vallásos harmóniák, összes Paganini-etűd, h-moll szonáta, fantáziák és átiratok

Couperin, Lully, Schubert, Mendelssohn, Rachmaninoff, Debussy, Balakirev, Scriabin, Prokofiev, Stravinsky és több magyar kortárs zeneszerző (Eötvös Péter, Dubrovay László, Madarász Iván, Hollós Máté) zongora és kamaraművei.