„Úgy zongorázik, még annál is jobban, mint Cziffra György…" – mondta róla Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész-karmester. Balázs János örömmel és hálás szívvel fogadta a véleményt, de számára a Liszt Ferenc, Cziffra György, és a liszti iskola számtalan követője által megrajzolt útvonal követendő példa, amelyet megközelíteni, képviselni fiatalon is lehet, de egy élet munkája kell hozzá, hogy a művész méltó legyen az elődökhöz.

Magyarország egyik legkeresettebb és legsikeresebb zongoraművésze, a világ hangversenytermeinek állandó szereplője, közönség, kollégák, kritikusok és tanítványok által elismert, közkedvelt művész ezzel az alázattal éli szakmai életét, és követeli meg saját magától is az állandó koncentrálást, folyamatos munkát, véget nem érő fejlődési igényt.

Gyermekkor és tanulmányok

Balázs János, zongoraművész 1988. szeptember 19-én született Budapesten. Bár születése óta zene veszi körül, elsősorban a jazz- és a bárzenészek világa - édesapja zongorista, nagyapja pedig Cziffrával is gyakran együtt muzsikáló csellista volt -, ő apró gyermekként a klasszikus zene mellett döntött.

Az első zenei lépéseket édesapja irányításával tette meg, de amikor kiderült, hogy érdeklődése valóban a klasszikus zene felé hatja, a család Dráfi Kálmán, zongoraművésztől kért segítséget. Balázs János későbbi, zeneakadémiai mestere a Járdányi Pál Zeneiskolába, az egyik legkiválóbb zongorapedagógushoz, Becht Erikához küldte a gyermeket, akivel el is kezdték a munkát, ami valóban az alapoknál, a kottaolvasásnál kezdődött, hiszen a zenerajongó kisfiú addig mindent „fül után" játszott, ahogy éppen neki tetszett. Ösztönösen írta át gyermeki megérzései alapján akár Beethoven, akár Schubert vagy Schumann dallamait. Első tanárnője szerint zeneiskolai felvételije egyszerre volt zseniális és elrettentő, hiszen egy olyan Beethoven-szonátát játszott, amelynek a felét saját zenei képzelete nyomán fogalmazta újra. A kottaolvasás elsajátítása után azonban „hajlandó volt" azt és úgy előadni, amit és ahogyan a mesterek egykor megírtak.

Az első zeneiskolai versenygyőzelemnek, és az azzal együtt járó koncerteknek hála, nagyon fiatalon kezdte építeni repertoárját. Mire 14 éves korában a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába felvételt nyert, az alaprepertoár mellett komoly előadói rutinra is szert tett. Tanítványait ma is állandóan biztatja, minél korábban kezdjenek koncertezni, darabokat tanulni, mert felnőttként sokkal nehezebb lesz behozni a lemaradást, hatalmas előnyre tesz szert az, aki idejekorán tudatosan bővíti repertoárját.

A zongoraművész 16 éves kora óta része a hazai hangversenyéletnek – ekkor nyerte meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, amelyet az egyetem befejezéséig további 5 jelentős versenyen aratott győzelem, és számos díj követett. Diákéveitől ifjú felnőttkoráig Magyarországtól Japánon át Amerikáig sok versenyen járt, és több megmérettetést meg is nyert – így 2011-ben Japánban, az International Nishinihon Music Competition, 2012-ben Franciaországban a Cziffra György Nemzetközi Zongoraverseny, Amerikában az Aspen Concerto Competition győztese lett -, mégis úgy érzi, a zenét nem lehet pontozni, így a versenyeket szükséges rossznak tartja. De ezeknek, és a versenyeken nyert koncertmeghívásoknak, hazai- és nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően, mire 18-19 évesen Dráfi Kálmán növendékeként elkezdte zeneakadémiai tanulmányait, már a koncertjáró közönség is megismerte a nevét, itthon és külföldön egyaránt. Mindennek megfelelni hatalmas munkát igényelt, folyamatos tanulást, fejlődést, mind szakmailag, mind emberileg.

„Egy művész akkor tud igazán szárnyalni, ha emberként is fejlődik" – állítja Balázs János. – „Amikor kimegyek a színpadra és játszom, nem csupán a hangjegyekről szól a koncert, hanem a lelkemről is. Ahhoz pedig, hogy a lelkem átadhassam a közönségnek, elengedhetetlen az állandó emberi fejlődés".

A Cziffra Fesztivál

Rengeteg művet tanul, ami része zongoraművészi léte egyik céljának is: megfelelni Liszt Ferenc és Cziffra György örökségének.

„Liszt személyisége áll hozzám a legközelebb, hiszen ő a zongoristák atyja. Cziffrának ugyancsak ő volt a mindene, őt követte egész életében."

Cziffra György lemezeit már gyermekként hallgatta, a művész életműve tinédzserkorában bontakozott ki előtte, miután elolvasta a legendás művész életrajzi kötetét. Ekkor fogalmazódott meg benne a kérdés: miért nincs a köztudatban, miért nem beszélnek Cziffráról, miért nincs méltó helyén a magyar zenei világban. A 14 éves Balázs János, a tehetségek osztályának ifjú hallgatója a Zeneakadémia akkori rektorától, Batta Andrástól kért engedélyt, hadd rendezzen Cziffra-emlékkoncertet a Kisteremben (ma: Solti terem). A kezdetben néhány diáktárs és tanár által hallgatott koncertek rövid idő alatt nagyobb érdeklődésre is szert tettek, a zenerajongó közönség is látogatni kezdte a Zeneakadémia vezetősége által teljes odaadással támogatott diákkezdeményezést. Az évente megrendezett koncertek egyre nagyobb sikere nyomán jelent meg Balázs Jánosban a bátorság, hogy merjen igazán nagyot álmodni. Talán nem elég évi egyetlen koncert, hanem mások is szívesen elfogadnák a meghívást, és játszanának a hangversenyeken. Talán Cziffra egykori tanítványai, megannyi tisztelője Magyarországon és külföldön, illetve az érdeklődő közönség kedvéért érdemes lenne többnapos fesztiválban gondolkodni.

Az első, 2016-ban megrendezett fesztivál négy koncertje – többek között Vásáry Tamás, Szakcsi Lakatos Béla vagy Snétberger Ferenc fellépésével – nem várt sikert aratott. Ennek a sikernek persze, fontos oka volt, hogy mindenki tudta, Balázs János nem azért „vette elő" Cziffra György emlékét-életművét, hogy saját előrejutását biztosítsa. Köztudott volt, hogy egyrészt évek óta önszorgalomból rendezte az előadásokat, Cziffra emlékének tisztelegve zongorázott, és ahol csak tehette, beszélt a legendás művész jelentőségéről, másrészt Balázs János feleségével és munkatársaival minden évben hatalmas munkát fektet a fesztiválok megrendezésébe, és ezt tették a legelső alkalommal is. A fesztivál azóta is minden évben bővül, rendre újdonságok jelennek meg a kínálatban. 2016 óta a hazai és a nemzetközi művészegyéniségek legnagyobbjait sikerül megnyerni a közös cél eléréséhez, évről évre. 2021-ben pedig Cziffra György születésének 100. évfordulóját Magyarország hivatalosan Emlékév keretében ünnepelte, valamint az UNESCO nemzetközi szervezete is felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába, így a 2021/2022-es évadban, az UNESCO-val együttműködve, 36 városban, 15 országban, összesen több mint 100 eseménnyel és 100 fellépővel szerveztek koncerteket a világ legjelentősebb koncerttermeiben, Ázsiában, Amerikában és Európában egyaránt.

A Cziffra Fesztivál kiemelkedően fontos feladata továbbá a tehetséggondozás-támogatás. Mesterkurzusokkal és magas pénzjutalommal járó díjakkal segíti a pályájuk elején álló művészeket.

Az oktató

A tanítás, továbbadás igénye Balázs János életében már egészen fiatalon, sőt, talán szokatlanul fiatalon megjelent, hiszen régóta elhivatottan építi a jövő közönségét. Pályakezdő művészként gyerekeknek indított, ingyenes koncertsorozatát több, mint tízezren látogatták. A Bazilika előtt egyedülálló szabadtéri zongoraesteket ad ZEnergia elnevezéssel. Diplomáján szinte meg sem száradt még a tinta, amikor – 26 éves korától – már tanított a Snétberger Tehetségközpontban, növendékeit hangversenyein és rádiófelvételeken mutatta meg a publikumnak. 2019 óta pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense. Hitvallása szerint a zeneoktatás elsődleges célja, hogy a művészek által megtanult és hitelesnek tartott ideológiákat, értékeket továbbadva nyomot hagyjanak, és mindez évszázadok múlva is jelen legyen a világban. Saját mestereitől rengeteg segítséget kapott pályája elején, ezért érzi fontosnak, hogy az utána következő generációk ifjú muzsikusai közül is minél többen találkozzanak hasonló mentorokkal.

Ezt a munkát 2017 óta a Virtuózok televíziós tehetségkutató sorozatban is elhivatottan végzi, szerepét nem „csupán" zsűritagként értelmezi, hanem fontosnak tartja, hogy a kulisszák mögött is odafigyeljen a tehetséges fiatalokra, tanácsaival, saját tapasztalatával igazán segítse őket, és figyelhesse a véleménye szerint kiemelkedő tudású, ígéretes jövő előtt álló gyerekek további pályáját.

2020 óta a Nemzeti Tehetség Központ mentoraként is segíti a fiatalokat, ebben a pozícióban is egyik legfontosabb küldetése a Cziffra Fesztivál alapításától fontos gondolat, hogy különleges tehetségű ifjú muzsikusok életét segítse, hangszertől függetlenül, tehát mentori tevékenysége nem korlátozódik zongorista növendékekre.

2021-ben a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny zsűritagjaként összekapcsolta nagy példaképe öröksége iránti elhivatottságát és oktatói szándékát, amikor a megmérettetésen Balázs János javaslatára, és a nemzetközi zsűri, illetve a szervezők teljes egyetértésével, a 100 éve született Cziffra Györgyről is megemlékeztek, a versenyzők Cziffra-átiratokat is játszottak az egyik fordulóban.

Tudását nemzetközi mesterkurzusok keretében is továbbadja, kurzust tartott a kanadai McGill University, a kínai Shenyang Conservatory of Music, és a vietnami Hanoi Conservatory of Music vendégprofesszoraként.

A zongoraművész

Balázs János önmagát rendkívül romantikus alkatnak tartja. Az élet minden területén, így a zongorázásban is az érzelmei vezérlik, ezáltal akár azt is megengedi magának, hogy előadása időnként ne legyen teljesen tökéletes. Nem hiszek abban – mondja -, hogy a perfekciónak felül kellene kerekednie az emocinális tartalmon. A gyakorlatban mindez nagyon egyértelműen nyilvánul meg játékában. Virtuóz előadásmódja, magas szintű zongoratechnikája mély zeneiséggel párosul, különleges képessége van arra, hogy játékával megszólítsa a közönséget.

Balázs János a 2013/2014-es koncertidényben 19 ország művészei közül nyerte el a Rising Star „Évad művésze" díjat, ezáltal az ECHO (European Concert Hall Organisation – Európai Koncerttermek Szervezete) szervezésében Európa legjelentősebb koncerttermeiben adhatott hangversenyt. Fellépett az amszterdami Concertgebouw, a párizsi Cité de la Musique, a barcelonai Palau de Musica, a londoni Barbican Centre, vagy a bécsi Konzerthaus színpadán. Az utóbbi években pedig Moszkvától Brüsszelen és Torontón át egészen Bogotáig vitte a magyar zeneművészet hírét. Zenekari szólistaként játszott a Brüsszeli Filharmonikusokkal, a Dortmundi Filharmonikusokkal, az Aspeni Filharmonikus Zenekarral, a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarával, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, az Óbudai Danubia Zenekarral, a Moscow Women Symphony Orchestrával a Budafoki Dohnányi Zenekarral és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarával. Pályafutása során nagyon sok jelentős koncertteremben adott hangversenyt. A Zeneakadémia és a Müpa visszatérő vendége, de tapsolt már neki az amszterdami Concertgebouw, a genfi Victoria Hall, a milánói Scala, a londoni Barbican Centre vagy a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium közönsége is. A szívének legkedvesebb koncertterem azonban változatlanul a „Cziffra-kápolna", Senlis-ban.

Olyan neves művészekkel és karmesterekkel dolgozott együtt, mint Mischa Maisky, Vásáry Tamás, José Cura, Vadim Repin, Várdai István, Charles-Olivieri Munroe, Pinchas Steinberg, Stéphane Denéve, Jukka Iisakkila, Ksenia Zharko, Roger Bausier, David Mathues, vagy Gwendolyn Masin.

A Cziffra Emlékév kiemelkedő produkciója, és Balázs János számára a legnagyobb kihívást jelentő feladat volt a világhírű zeneszerző, Eötvös Péter: Cziffra Psodia című zongoraversenyének előadása, a zongora mellett Lukács Miklós cimbalomszólójával, a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarának kíséretével, és Mikko Franck vezényletével. A darab nem csupán a virtuóz előadót idézte, hanem Cziffra György életének drámai eseményeit festette meg zenében.

Balázs János Magyarország szinte minden szakmai és állami díjának birtokosa, beleértve a Kossuth-díjat is, amelyet a kitüntetés történetének legfiatalabb díjazottjaként kapott meg 2019-ben. Korábban, 2015-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2018-ban pedig Magyarország Érdemes Művésze Díjjal jutalmazták.

Nemzetközi elismerései közül meg kell említenünk a a lengyel állam kitüntetését, amelyet Frederic Chopin összes művének előadásáért ítéltek meg a fiatal zongoraművésznek 2011-ben, 2019-ben pedig elnyerhette a Young Steinway Artist címet is. 2016 óta a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagja, 2021 óta pedig levelező tagja.

Pályafutása során eddig hat szólólemezt is kiadott. Felvételt készített Dubrovay László zongoraversenyeiből és összes zongoraművéből, a számára legfontosabb darabokat mutatja be „A zongora lelke" és a „3 Faces of the Piano" lemez anyaga, Lajkó Félix partnereként pedig a számára előadóként és oktatóként is oly fontos improvizáció művészetét osztja meg a hallgatókkal, a „Jelszó – Password" albumon.

A 2021-ben megjelent „ImprovisArt" lemezzel pedig visszatért a versenyek világába, és ismét megmérettette magát. A Music International Grand Prix döntőjét New Yorkban rendezték. A többfordulós megmérettetésen lemezek versenyeztek, de a döntő utolsó körében a művészek személyesen játszottak a zsűri előtt, a Kaufman Music Centerben. Balázs János albuma nem csak első helyen került a döntőbe, de a kiváló művész előadásával zongora kategóriában első helyezést ért el, valamint a közönségdíjat is elnyerte, és ezzel a verseny történetében az első magyar győztes lett.

Összegzés

Balázs János hitvallása szerint, a zeneművészet, a zenei tehetség a Jóisten adománya. Földi létünknek célja kell, hogy legyen, noha ez a cél nagyon messze van, szinte elérhetetlen. Ám ha az ember mindennap úgy ébred, úgy tölti napjait, hogy megfogalmazódik és kikívánkozik belőle a zene, akkor nem tud szabadulni attól az örömtől, ami akkor éri, ha sikerül megvalósítania gondolatait, és átadni a közönségnek. A zeneművészet gyermekkorban még játék, felnőttként azonban rengeteg munkával jár. De ha az ember igazi művész, akkor minden nehézség, kötelező feladat ellenére, ha a szívébe néz, folytatni fogja.

Ugyanakkor a kemény munka az embert is formálja, és a földön tartja a művészt, akit a színpadon tapsol, ünnepel a közönség, hiszen ilyenkor érzi meg, hogy a legzseniálisabb muzsikusnak is dolgozni kell azért, hogy tudása, teljesítménye több és jobb legyen. A minden próbát kiálló technikai tudás megszerzése mindennapi kötelezettség, hiszen ez az alapfeltétele annak, hogy a művek abba az állapotba kerüljenek, hogy a továbbiakban már csak a zenével, a közléssel kelljen foglalkozni.

Az a művész, aki fél a gyakorlástól, vagy nehezen éli meg, talán nem jutott még oda, hogy a művészetet arra a szintre emelje, amiért megéri beletenni ezt az olykor aszketikus önfegyelmet kívánó munkát…

[2022]

Párhuzamos életutak