Életrajz
Zsuráfszky Zoltán táncos, koreográfus, pedagógus 1956-ban született Szikszón. 1975-ben végzett az Állami Balett Intézet (ÁBI) 1971-ben indult néptánc tagozatának első évfolyamában, ahol mesterei Györgyfalvay Katalin és Tímár Sándor voltak. Végzésekor átvehette az ÁBI nívódíját, s még ebben az évben a Magyar Állami Népi Együtteshez (MÁNE) szerződött, s 1983-ig működött a társulat szólistájaként, majd tánckarvezetőjeként és koreográfusaként. 1983-tól 1992-ig a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Bálint Sándor Táncegyüttese (1983–1988) és a – szegedi és zalai fesztiválokon több nívódíjat is elnyerő – gyöngyösi Vidróczki Együttes (1983–1992) művészeti vezetője: ebben az időszakban további vidéki néptáncegyüttesek egész sora számára hoz létre koreográfiákat. Formálódó, önálló alkotói szellemiségét két, újonnan létrejött formációban kifejtett munkássága tükrözte: társaival előbb megalapította (a Magyar Állami Népi Együttes keretei között) a Párhuzam csoportot, majd, 1984-ben a Kodály Kamara Táncegyüttest. Az 1990-es évektől rendszerese koreografált a Bihari Táncegyüttesnek és a Honvéd Táncegyüttesnek is.
1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője, 1993-tól igazgatója és állandó koreográfusa. Az együttes 2007-ben beolvadt a Honvéd Táncszínházba, melynek Zsuráfszky ekkortól művészeti vezetője lett. 2012 óta a Honvéd Együttes művészeti vezetője.
Zsuráfszky alkotói és együttesvezetői munkássága mellett jelentős pedagógiai munkássága: 1980 óta tanít rendszeresen itthon, illetve, többek közt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban, Olaszországban és Japánban, helyi magyar néptáncegyüttesek meghívottjaként. Ugyancsak kiemelkedő gyűjtőmunkája: a magyar néptánchagyomány mellett a román, a délszláv, a szlovák, a gorál és a cigány folklórkincs felmérésén is dolgozott. Kutatásainak anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Néptánc Osztálya őrzi archívumában. Zsuráfszky a Budapest Táncegyüttes vezetőjeként vett részt az 1997 és 2001 között zajlott Utolsó Óra gyűjtési programban. Az elmúlt két évtizedben prózai, illetve zenés színházi produkciók sorában működött közre koreográfusként, többek között a Budapesti Kamaraszínházban, a Budapesti Operettszínházban, az Erkel Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Katona József Színházban, a Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban.2007-től a Budapest Táncegyüttessel egyesített Honvéd Táncszínház, 2012-től pedig az egész Honvéd Együttes művészeti vezetője. 2018. január 1-jétől a Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója. 2014-ben kezdeményezésére a Honvéd Táncszínház neve Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változott. A táncgyűjtés vezetőjeként reszt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban. A magyar etnikum mellett foglalkozott román, szlovák, délszláv, gorál es cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének néptánc archívuma őrzi. Koreográfusként e hatalmas – es ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az Emmi-miniszter tanácsadó testületének tagja, a Nemzeti Kulturális Alap kurátora, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, a Magyar Táncművészeti Főiskola címzetes főiskolai tanára.
_____________
Életrajzi adatok
Szikszó, 1956. szeptember 30.
Tanulmányok
1971–1975: Állami Balett Intézet, néptánc tagozat (mesterei: Györgyfalvay Katalin, Tímár Sándor)
1981–1985: Egri Tanárképző Főiskola, pedagógia-népművelés szak
Magyar Táncművészeti Főiskola, koreográfus szak
Társulati tagság
1975–1983: Magyar Állami Népi Együttes, szólista, tánckarvezető, koreográfus
1983–1992: szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője
1984–1991: Kodály Kamara Táncegyüttes alapító, koreográfus, művészeti vezető
1991–2007: Budapest Táncegyüttes, művészeti vezető; 1993–2007: igazgató, vezető koreográfus
2007–2014: az egyesített Honvéd Táncszínház (korábban Budapest Táncegyüttes), művészeti vezető; 2012–: egész Honvéd Együttes művészeti vezetője
2014–: Magyar Nemzeti Táncegyüttes (korábban Honvéd Táncszínház), művészeti vezető
2018. január 1-jétől a Honvéd Együttes ügyvezető igazgatója
Művészeti, közéleti szervezeti tagság
2014--: a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Koreográfiák
Az utóbbi évek legjelentősebb, egész estét betöltő táncszínházi produkciói, néptánc előadásai, amelyeknek koreográfusa és rendezője is egyben:
Válogatott koreográfiái
Párhuzam (Farkas Zoltánnal) (1978)
Egy mondat… (1983)
Párhuzam (A Kodály Kamara Táncegyüttes bemutatkozó estje) (1984, Farkas Zoltánnal)
Hidegen fújnak a szelek (1986)
Vendégek jövetele (1986)
Magam sorsa felől… (1988, Farkas Zoltánnal)
Jeles napjaink (1991)
Szabadság, szerelem… (1993)
Rókatánc (1995)
Betyárok (1996)
Egri Csillagok (1997)
Keleti táncvihar (1998)
Egy mondat… – önálló előadói est (1999)
Élő Martin Archívum (1999-2011)
Csárdás – A Kelet tangója (1999)
Magyar rapszódia (2001)
Csipkerózsika (2001)
Tündérmese (…)
Cigány kurázsi – Gipsy Spirit (2003)
Drakula (2003)
Boldog emberek (2004)
Tündérmese (2005)
Fekete-piros… tánc (2006)
Makrokozmosz (2006)
Monarchia – Népek tánczai (2007)
Metamorfózisok (2007)
Benyofszky (2008)
Ballada – A halálra táncoltatott lány (filmváltozat is) (2008)
Orff: „Carmina Burana" (2008)
Tolcsvay-Bella: „Testamentom" (2008)
A Tenkes kapitánya (2009)
Dózsa / Székely Dózsa György (2010)
Folklór-kalendárium I.-II. (2012-2013)
István a király (2013, Kolozsvár, rendező-koreográfus)
Sírnak a harangok… (2014)
Napszédítő/Páva-variációk (2014)
Székely Dózsa György – tánckrónika (2014)
Sárkánymese (2015, koreográfus, rendező)
Drakula utolsó tánca (2016)
Kiegyezés/150 (2017)
Ballare – inspirációk Arany-balladákra (2017)
Magyar hősök, csaták és szerelmek (2018)
Betyárélet (2019)
Mátyás, a világ királya (2019)
A hűtlen feleség (2021)
Toborzó (2021)
Szabadság, Szerelem! - Petőfi a vitéz (2022)
Válogatott színházi koreográfiái
Háry János (1983, Kecskeméti Katona József Színház, rendező: Szigeti Károly)
Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1987, Szigligeti Színház, Szolnok, 1997, Nemzeti Színház, rendező: Csizmadia Tibor)
Háry János (1999, Erkel Színház, rendező: Oberfrank Géza)
Diótörő (2001, Gárdonyi Géza Színház, Eger, rendező: Csizmadia Tibor)
Táncvarázslatok a cirkuszban (2001, Fővárosi Nagycirkusz, Stoller Antallal)
Árpád népe (2006, Budapest Sportaréna, rendező: Nagy Viktor)
Cigányszerelem (2011, Fővárosi Operettszínház)
Körhinta (2015, társrendezőként, Nemzeti Színház)
Itt élned, halnod kell (2016, koreográfus, Hősök tere)
Drakula utolsó tánca (2016, koreográfus, rendező, Szegedi Szabadtéri Játékok)
Csíksomlyói passió (2017, koreográfus, Nemzeti Színház)
KIEGYEZÉS/150 (2017, koreográfus, rendező, Müpa)
Egri csillagok (2018)
[2022]
Adatkezelési tájékoztatóSütitájékoztató