Szabó Dénes
Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Nemzet Művésze
Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőt és Szabó Dénes zenepedagógust, karnagyot több évtizedes baráti és szakmai kapcsolat köti össze. Amikor megtartotta Szabó Dénes 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémián a székfoglalóját, laudátoraként Kocsár Miklós így nyilatkozott:
„Kórusának hangja engem is elbűvölt. Nekik írtam a Missa in A című művemet, és utána - kérésükre - még sok-sok művet, aratva velük közös sikert idehaza és külföldön. Az új műveket mindig érdeklődéssel fogadja. Praktikus megjegyzéseivel nehéz vitatkozni, mindig pontosak, célra törőek, inspirálóak... Gondolatai is tiszták, világosak, mindig azt mondja, amit gondol. Rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek őt sikeres emberré teszik. Munkabírása elképesztő, szakmai tudása kifogástalan, és ezekhez még - ami a legfontosabb -, jó adag tehetség is társul. Fuvola szakon végzett, kényszerből lett énektanár, karvezető. Ma már el sem tudja képzelni életét kórus nélkül. Szereti az iskoláját, szereti a gyermekeket, ők is rajonganak érte."
Kocsár Miklós utolsó mondatának szavait csak azok értik igazán, akik valóban ismerik a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola zenei életét, felépítését. Az ide járó gyermekeknek ugyanis az éneklés természetes dolog, a zene az életük lényege. Noha az iskola tanulói csak a harmadik osztályban kezdenek kórusban énekelni, az első két évben magától értetődővé válik számukra a zenei légkör. Nyolcévesen bekerülnek a Nyitnikék énekkarba, egy évvel később a Napsugár kórusban folytatják, az utolsó három osztály elvégzéséig pedig a Cantemus Gyermekkórusban, illetve a Cantemus Fiúkórusban énekelnek. A gyermekkart a fennállása óta olyan híres karmesterek is vezényelték, mint Leonard Bernstein, Doráti Antal, Seiji Ozava, Ken Ichiro, Joó Árpád, Kóródy András, Erdei Miklós, Ficher Iván, Kovács János, vagy Giuseppe Patané.
Később, ahogy múltak az évek, a Cantemus Gyermekkórusból egy egész énekkari családfa fejlődött ki, bizonyítva, hogy jó talajba hullottak Szabó Dénes lelkes és fáradhatatlan közreműködésével a kodályi gondolatok. Nem véletlenül került az ének-zenei tanteremre az a kiírás, hogy „fertőző osztály", hiszen akik eltöltötték benne a felső tagozat énekóráit, örök életre elkötelezték magukat a zenével, az énekléssel. Mindezt igazolják azok az énekkarok, kamarakórusok, amelyek a Kodály Zoltán Általános Iskola keretében a Cantemus Gyermekkórusból családfaszerűen kifejlődtek: Cantemus Fiúkórus (1981) Pro Musica Leánykar (1986), Banchieri Énekegyüttes (1988), Cantemus Vegyeskar (1998), Cantemus Ifjúsági Vegyeskar (2003).
Szabó Dénes sokoldalúságát jelzi, hogy 1991-ben elvállalta a Benkó Dixieland Band Karácsonyi mise című művének ősbemutatóját Nyíregyházán az evangélikus nagytemplomban. Az előadáson – amelyet a Magyar Televízió élőben közvetített – közreműködött a Cantemus kórus és a Banchieri énekegyüttes is. Azóta több alkalommal az ország különböző városaiban is énekelték ezt a művet.
Szabó Dénes a szellemi atyja a Cantemus Nemzetközi Kórusfesztiválnak, amit 1994 óta kétévenként rendeznek meg Nyíregyházán a Kodály Zoltán Általános Iskolában. 2016-ban immár a XI. alkalommal lesz a nemzetközi kóruséneklés fellegvára a legkeletibb megye székhelye.
S hogyan született maga az ötlet? A Cantemus kórusok az elmúlt évtizedekben sokat szerepeltek külföldi versenyeken, fesztiválokon. Érlelődött a gondolat Szabó Dénesben: miért ne csinálhatnának hasonló kórustalálkozót Nyíregyházán? Részben azért, hogy visszahívhassák mindazokat, akik rendszeresen meghívták őket, másrészt azért, hogy az összes pozitív és negatív tapasztalatukat felhasználva megmutathassák, milyen is egy jól szervezett, maradandó élményt nyújtó nemzetközi kórusverseny. A nagyvilág minden részéből érkeznek énekkarok erre a kórustalálkozóra, amely egyben karvezető mesterkurzus is az érdeklődő szakemberek számára.
A karvezetés titkát Szabó Dénes instrukciói alapján gyakorolhatják a már világhírű Cantemus Gyermekkórus és Pro Musica Leánykar segítségével az érdeklődő zenei szakemberek, s a kurzust „vizsgakoncerttel" fejezhetik be.
Évről évre egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés a kórusverseny és a mesterkurzus iránt, egyre több énekkar jelentkezik a hazai és európai országok mellett Távol-Keletről is. Mindenki a titkot szeretné megfejteni, hogy miért olyan jók a nyíregyházi énekkarok, mitől olyan magas színvonalú az ének-zenei oktatás, holott Szabó Dénes sohasem titkolta: a titok egyik pillére, hogy a Kodály-iskola diákjai Kodály-módszerrel tanulnak, ami tulajdonképpen egy embernevelő, személyiségfejlesztő koncepció. A zenét használják fel arra, hogy a személyiség az átlagosnál magasabb szintre fejlődjön.
A két fesztivál közötti években pedig kitárul az iskola kapuja néhány napra, és a Nyílt Hétvége keretében az érdeklődők óralátogatáson, bemutató kóruspróbákon, kis reprezentatív hangversenyeken, beszélgetéseken ismerkedhetnek a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolában folyó ének-zene oktatás hétköznapjaival.
Szabó Dénes és segítőkész csapata, a Cantemus Kórusintézmény dolgozói elhivatottságból rendszeresen szerveznek különböző lehetőségeket a megye általános iskolás diákjai számára is Kórusakadémia, Minifesztivál, „Éneklő Ifjúság" címmel. Mindegyik program más-más jellegű, de ugyanazt a célt szolgálják. Az elv ugyanis az, hogy nem baj, ha egy kórus nem büszkélkedhet világra szóló eredményekkel, az énekkarban lehet megélni a közösség összetartó erejét, ott lehet megtanulni a szolidaritást, a kevésbé tehetséges gyermek is sikeresnek érezheti magát, megteremtheti társaival a nagy harmóniát, részese lehet a különös élménynek.
S aki csak egyszer is részese, megteremtője volt ennek a harmóniának, nem tud elszakadni többet az éneklés varázsától. Amikor 1992-ben Szabó Dénes tanár úr meghirdette a volt növendékek körében, hogy a Kodály-iskola fennállásának 100 éves évfordulóján felcsendül majd Thomas Tallis híres negyvenszólamú motettája, lelkesen jelentkeztek fiatalok és idősek, egyetemista fiúk és lányok, már dolgozó apukák és anyukák. A Spem in Alium nem csak a közönségre tett nagy hatást, de már ekkor érezhető volt: elkerülhetetlen, hogy a kóruséneklés eme legteljesebb formájának, a vegyeskari éneklésnek ne legyen folytatása. A régi diákokból álló, Szabó Dénes vezényelte énekkar évekig csak jeles alkalmakra állt össze egy-egy produkció erejéig. Megtisztelő felkérést kapott Szabó Dénes 1994-ben: II. János Pál pápa nyári rezidenciájába, Castel Gandolfóba. A korábbi évek tapasztalatára, illetve az ideiglenes vegyeskar lelkes magjára építve igent mondott a karnagy, s az újabb kórustagok beszervezése mellett kezdődhetett a sok-sok próba. Felejthetetlen élményt jelentett mindenkinek a pápának adott koncert, amelyen Kurt Redel vezényletével, a Szombathelyi Szimfónikus Zenekar közreműködésével felcsendült J. S. Bach Magnificatja és nagyszabású művének, a h-moll Misének Credo tétele. Ilyen előzmények után 1998-ban hivatalosan is megalakult a Cantemus Vegyeskar, amelynek a művészeti vezetője Szabó Soma lett, aki éppen abban az évben fejezte be tanulmányait a Zeneakadémián.
A nyíregyházi önkormányzat 2003-ban úgy döntött, hogy a zenei élet fejlődése érdekében önálló szervezetként létrehozza a Nyíregyházi Cantemus Kórust, mint intézményt, s az igazgatói teendőkkel Szabó Dénes karnagyot bízta meg. A kórusintézmény a Kodály Zoltán Általános Iskola falai között végezte a munkáját, de továbbra is szoros kapcsolatban maradt az oktatási intézménnyel, bár önálló költségvetési szervként immár különféle támogatásokra pályázhatott, illetve a zenei élet kiterjesztése és népszerűsítése érdekében újabb kezdeményezésekkel élhetett. A kórusintézmény Szabó Dénes vezetésével tovább szervezte az általános iskolában a több évtizedes hagyományokkal rendelkező Cantemus családi bérletsorozatot, amelynek az a célja, hogy a diákok a szüleikkel együtt színvonalas zenei élményekben részesüljenek, közösek legyenek az élmények, amikről még napokkal később is beszélgethetnek. A hazai neves előadóművészek mellett rendszeresen meghívnak olyan fiatal előadókat is, akik egykoron szintén a Kodály-iskolában szerették meg a zenét, és Szabó Dénesnek is nagy szerepe volt abban, hogy végül ezek a növendékek a zenei hivatást választották.
Hogy mindezek a célok megvalósulhattak, ahhoz kellettek megfelelő tárgyi feltételek is. A Kodály Zoltán Általános Iskola 2001 augusztusában teljesen új épületbe költözött át, mivel az iskola addigi régi, patinás, több mint százéves épületét az evangélikus egyház visszakapta az államtól az egyházi kártalanítások során. Bár a régi iskolában is volt hangversenyterem, amelyhez számos feledhetetlen koncert kötődött, az új iskola tervezésekor, építésekor Balázs Tibor építészmérnök – gyermekei szintén az iskolába jártak –, sokat konzultált Szabó Dénessel arról, hogyan építsék úgy az iskolát és benne a hangversenytermet, hogy minden szempontból megfeleljenek az ének-zenei oktatásnak és a koncerteknek. Az új épület a város szívében épült, jól megközelíthető a Nyíregyháza belvárosát körbeölelő lakótelepekről is. Impozáns látvány fogadja a vendégeket. Nyugalmat áraszt a hatalmas aula, a sok üvegfal világossá, barátságossá teszi az épületet, a bejárat közelében pedig a névadó, Kodály Zoltán egészalakos szobra jelzi, hogy az oktatási intézmény elkötelezett a kodályi gondolatok iránt. A 450 fős hangversenyterem minden igénynek megfelel, mellette énekkari próbaterem, négy hangszeres terem, valamint külön ének szaktanterem segíti az ének-zenei oktatást, illetve az énekkari munkát.
A különböző ünnepekhez kötődő hangversenyeik iránt a város lakói is egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak. Érlelődött a gondolat, mely 2005-ben valóra vált: a Cantemus Kórusintézmény elindította Cantemus kórusbérlet címmel hangversenysorozatát Nyíregyháza zenebarát közönségének. Ezeken a koncerteken valamilyen tematika köré szerveződik az évad hangversenysorozata a Nyíregyházi Cantemus Kórus együttesei és meghívott neves hazai és külföldi zenekarok, kórusok közreműködésével.
A kóruscsalád kiemelkedő munkájának elismerését jelzi, hogy 2012-ben a Nyíregyházi Cantemus Kórust a kiemelt minősítésű zeneművészeti együttesek kategóriájából a legmagasabb minősítésűvé, Nemzeti Együttessé nyilvánították. Ezzel a Nyíregyházi Cantemus Kórus az ország vezető zenekaraival azonos minősítésű együttes lett. Az átminősítést, vagyis az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak a rendeletét a minősített előadó-művészeti együttesek körének meghatározásáról a Magyar Közlöny 2012. évi 72. száma közölte. Az átminősítést Szabó Dénes karnagy úgy értékelte, hogy az nem csak elismerése a munkának, de fokozott felelősséggel is jár a köz szolgálata érdekében. A kórusintézmény a továbbiakban is arra törekszik, hogy megfeleljen a magas szintű szakmai és szervezeti elvárásoknak.
Az elmúlt évtizedekben sok támadás érte a Kodály-módszert, létjogosultsága meglehetősen háttérbe szorult. Kevesen álltak ki mellette, Szabó Dénes e kevés pedagógusok egyike volt. A Kossuth-díjas karnagy szerint a kodályi elv nem vesztett jelentőségéből, eszmei rendszere nem torzult. Akik bírálták, a módszer alkalmazását bírálták, ugyanis a kivitelezéssel volt a baj. Kevés zenetanárt képeztek ki arra, hogy jól tudják alkalmazni a világhírű zenepedagógus módszereit, gondolatait. A szolmizáció csak egy igen fontos módszertani eleme a kodályi-rendszernek. Szabó Dénes egyetért Kodály Zoltánnal abban, hogy a gyermek lelke számára ugyanolyan fontos az ének-zene, mint a test számára a mozgás, vagy az egészséges élethez a vitamindús táplálkozás. Így tud a test és a lélek egyensúlyban fejlődni. Szabó Dénes magáénak vallotta azt a kodályi gondolatot is, hogy a gyermeket teljes személyiségként, felnőttként kell kezelni, akihez nem gügyögésen keresztül kell eljutni. A katedrán eltöltött évtizedek során megtapasztalta, hogy akik minden nap énekelnek, azok más területen is kiemelkedőt tudnak nyújtani. Pedagógusi személyisége, gyermekszeretete, a közös éneklés varázsa kitörölhetetlenül nyomot hagyott a diákokban, akik aztán szülőként szintén a Kodály Zoltán Általános Iskolába íratták gyermeküket, hogy a fiatalabb generációk tagjai is átélhessék a csodálatos érzést.
*
Vajon össze lehetett-e hasonlítani a szülők és gyermekeik munkáját? Mindez vajon nehezítette vagy inkább segítette az ének-zenei oktatást, képzést Szabó Dénes számára?
Mindezt Szabó Dénes úgy értékelte, nagy öröm, hogy a szülők jó szívvel emlékeznek vissza az iskolára, s szeretnék, ha gyermekük is részesülne mindabban a jóban és szépben, amit diákként ők is átéltek. Negyven évvel ezelőtt azonban városi szintű feladatokat kellett ellátniuk, vagy egy éven keresztül készültek arra, hogy a megyében működő zenei tagozatos iskolák találkozóján énekeljenek. Az utóbbi időben azonban sokasodtak a feladatok és az elvárások a Cantemus Gyermekkórussal szemben is, hiszen az év bármelyik pillanatában világszínvonalon kell tudni énekelniük akár világversenyeken, akár jótékonysági templomi hangversenyen. Nem lehetett könnyű helyzetben karvezetőként Szabó Dénes, hiszen a gyermekkórusában a fiatalok 2-3 évente cserélődnek, vagyis mindig elölről kellett kezdenie a munkát – immár 47 éve. Az örökös újjászületés titkát abban látja a Kossuth-díjas karnagy, hogy a cserélődő kórustagok az újdonságot jelentik az ő számára is, hiszen mindig más-más egyéniségek lesznek tagjai az énekkarnak. A mindig változó gyermeki egyéniségek révén újabb és újabb élmények érik a kórusvezetőt, hiszen mindegyik diák egy kis csoda, így nem válik unalmassá a munka, a karvezetői tevékenység nem fásul el, mert folyamatosan jönnek az élményre éhes újabb énekkarosok. Nem fárad meg a kapcsolat a fiatalok és a kórusvezető között. Egy újságcikkben így nyilatkozott erről Szabó Dénes: „Nincs választási lehetőségem: a palackból kiengedtem a szellemet, s már nem lehet visszaküldeni. Nagy lelki teher megfelelni az elmúlt 40 évnek, hogy most is pont olyan legyen minden, mint a korábbi években volt. Természetesen mindez nem megy magától, rengeteg munkával jár együtt. S ez a munka az utóbbi években ráadásul csak szaporodik. Szerencsére a gyermekek örömmel vesznek részt a közös munkában, tiszta lélekkel állnak a feladatok elé, őket nem szabad becsapni."
Negyvenhét éve lelkesen tanít, fáradhatatlanul vezeti énekkarait, készíti elő az újabb Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivált. Óhatatlanul is felvetődik a kérdés, honnan az erő ehhez a rengeteg munkához. Tulajdonképpen a gyermekek adják számára az erőt, szeret velük együtt lenni. Vallja, hogy a kórustagokkal művészeti alkotást hoznak létre, csodás percekben, pillanatokban lehet részük, s ez rengeteg élményt, erőt ad. Az alkotás közös munkája nem olyan, mint a graffiti, hogy csak egy embert boldogít, a többit pedig bosszantja. Az éneklés örömet szerez a kórustagnak és a hallgatónak is. Az alkotás kisugárzik a környezetre, a hatás gyakran könnycseppben, meghatottságban mérhető. Ha nem lenne a közönség részéről visszaigazolás, sokkal nehezebb lenne. Egy-egy jól sikerült próba, vagy egy lelkek mélyére ható koncert után úgy érzi az ember, hogy ezért érdemes élni.
Ha az elmúlt évtizedek szakmai munkájáról beszélünk, szólni kell arról a jelentős karitatív tevékenységről is, ami Szabó Dénes karnagyot és kórusait jellemezte régebben, s jellemzi mind a mai napig. Az együttesek nem csak nemzetközi versenyeken bizonyították világszínvonalú tudásukat és felkészültségüket, ha kellett, szép hangjukat számos alkalommal jótékonysági célú hangversenyeken is megszólaltatták, ilyen módon is hozzájárulva a rászorultak megsegítéséhez. A teljesség igénye nélkül egy kis „ízelítő" a jótékonysági rendezvényekből: a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász és a nyíregyházi Teréz Anya Egyesület felkérésére a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházban a dévai gyermekotthon megsegítésére több alkalommal adott koncertet a Cantemus Gyermekkórus; a református szeretetszolgálat felkérésére 2006 decemberében Székelyföldön szerepelt jótékonysági koncerten a Cantemus gyermekkórus, énekeltek továbbá Szabó Dénes vezetésével az énekkarok 2010-ben a magyarországi árvízkárosultak megsegítéséért, a 2011-es japán földrengés és cunami kárainak helyreállításáért, a Magyar Örökség-díj javára, de adományoztak 2015-ben a Kodály Zoltán Általános Iskolának és a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznak is egy-egy defibrillátort a jótékonysági koncertek bevételeiből. Segítették többek között a Karitász szervezetet, a cukorbetegeket, az értelmi fogyatékosokat felkaroló szervezetet, az Alfa alapítványt és a Rotary Klub céljainak a megvalósulását is számos hangversennyel. Énekeltek a kórusintézmény együttesei azon a jótékonysági koncerten is, amelyet a Tégy a Jövőért Egyesület szervezett a vörös iszap katasztrófa károsultjainak megsegítésére 2010. október 23-án a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola hangversenytermében, de felléptek a 2012 novemberében azon a rendezvényen is, amelynek bevételét a szervezők a kommunista diktatúra áldozatai emlékművének felállítására fordították.
[2016]