Kossuth-díjas és József Attila-díjas író
Lázár Ervin írásművészete három rétegből tevődik össze. Pályája kezdetén – a hatvanas évtized elejétől – és végén elsősorban novellákat írt. A 70-es–80-as években gyerekíróként, gyerekmesék írójaként vált hallatlanul népszerűvé és elismertté. Az 1971-ben megjelent regénye, A fehér tigris mintha csak kitérő volna a pályán: nem követte több regény, Lázár Ervint elkönyvelték a kispróza mestereként, s A fehér tigrisre is kevesebb figyelem jutott a megérdemeltnél.
