Keller András

1. Bevezetés

Keller András a kortárs magyar zenei élet egyik meghatározó személyisége, aki művészi sokoldalúságával, elkötelezettségével és nemzetközi szintű sikereivel maradandó nyomot hagyott a klasszikus zenében. Hegedűművészként, karmesterként, valamint a Concerto Budapest szimfonikus zenekar főzeneigazgatójaként egyaránt kiemelkedő eredményeket ért el. Liszt-, Kossuth-, Bartók-Pásztory és Prima Primissima díjas hegedűművész, Érdemes Művész, a Keller Quartet alapítója, 2007 óta a Concerto Budapest főzeneigazgatója, a Guildhall School of Music and Drama (London, Nagy-Britannia) professzora, a Béla Bartók International Chair birtokosa.

Keller András művészeti élete nem csupán a hazai zenekarok és közönség számára jelentett mérföldköveket, hanem nemzetközi szinten is elismerést hozott Magyarországnak. A Keller Quartet alapítójaként és primáriusaként elért eredményei, a kortárs zene iránti elkötelezettsége, valamint vezetői képességei révén a zenei közösségek kiemelkedő tagjává vált. Ez a tanulmány átfogó képet nyújt Keller András életéről, zenei pályafutásáról és hatásáról, amelyet a magyar és a nemzetközi zenei kultúrára gyakorolt.

2. Életrajzi áttekintés

Keller András 1960. július 31-én született Budapesten egy zeneszerető családban. Édesapja a pesti ferencesek Liszt Ferenc Kórusának tagja és kiváló amatőr zenész volt, míg édesanyja szintén a művészetek iránt elkötelezett értelmiségi. A család története tele van politikai és személyes küzdelmekkel, amelyek nagy hatással voltak Keller András szemléletére és elhivatottságára.

Hétéves korában kezdett hegedülni, majd tizennégy évesen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára került, ahol olyan kiemelkedő mesterek tanították, mint Kovács Dénes, Kurtág György és Rados Ferenc. Salzburgban Végh Sándor irányítása alatt folytatta tanulmányait, akinek tanításai életre szóló hatással voltak művészi gondolkodására.

Korai sikerek és első állomások

Fiatal korában számos zenei versenyen tűnt ki: 1983-ban megnyerte a Hubay Hegedűversenyt, ezzel megalapozva zenei karrierjét. Ferencsik János meghívására a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertmestere lett, és párhuzamosan az Országos Filharmónia szólistájaként is tevékenykedett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestereként a hazai és nemzetközi zenei élet meghatározó szereplőjévé vált.

Mesterek és példaképek

Keller András a kamarazenét a legnagyobb mesterektől tanulta; a Weiner-Kurtág-Rados iskola egyet jelent a leglényegibb zenével: Keller náluk, tőlük érti meg Bartókot, s csak onnan visszafelé fejtve, haladva érkezik meg később a klasszika nagyjaihoz. Hubay Jenő, Zathureczky Ede, Kovács Dénes, és tanára Végh Sándor, a magyar hegedűművészet meghatározó mesterei magyarul beszéltek a hangszerükön és univerzálissá lett a művészetük üzenete.

3. A Keller Quartet története

A Keller Quartet megalapítása és korai évei

A Keller Quartet létrejötte 1987-ben fordulópontot jelentett Keller András életében. Bár a kamarazenélés nem szerepelt az eredeti tervei között, Pilz János, Gál Zoltán és Kertész Ottó lelkesítése, valamint az első közös koncert sikere megváltoztatta a hozzáállását. A kvartett tagjai mind tapasztalt zenészek voltak, akik közös célként tűzték ki, hogy a klasszikus vonósnégyes irodalom új interpretációját hozzák létre, miközben megőrzik a hagyományos zenei értékeket.

Az első koncertjüket 1987. március 14-én tartották a Régi Zeneakadémián, amely azonnal sikert aratott. A kvartett tagjai ideális harmóniában dolgoztak együtt, noha mindannyian eltérő személyiséggel és zenei látásmóddal rendelkeztek. Ez a különbözőség azonban nem hátráltatta őket, hanem éppen a zenei előadásuk egyediségét és intenzitását adta. A vonósnégyes rövid idő alatt a világ egyik legismertebb kamarazenei együttese lett.

Nemzetközi áttörés és sikerek

A Keller Quartet a nemzetközi figyelmet az 1990-es évek elején nyerte el, amikor két világszínvonalú vonósnégyes versenyt is megnyertek: az Evian és a Reggio Emilia Borciani versenyeket. Az elismerések nemcsak presztízst hoztak, hanem lehetőséget is adtak arra, hogy a világ legfontosabb koncerthelyszínein és fesztiváljain lépjenek fel.

A kvartett zenei stílusa különleges és egyedi volt, amely az Amadeus Quartet, a Végh Quartet és a Quartetto Italiano hagyományaira épült, amelyeket Kellerék a maguk egyedi stílusában értelmeztek újra. Zenéjük intenzitása, szenvedélyessége és hitelessége széles körben elismerést váltott ki, miközben számos felvételük, például Bartók Béla vonósnégyeseinek összkiadása, a kamarazene ikonikus pillanataivá váltak.

Repertoár és zenei filozófia

A Keller Quartet repertoárja a klasszikus és kortárs művek széles spektrumát ölelte fel. Bartók Béla összes vonósnégyese különösen fontos szerepet játszott az együttes életében, amelyet több ízben is lemezre vettek. Ezek a felvételek a XX. századi kamarazene egyik mérföldkövévé váltak, és számos rangos díjat nyertek, például a Deutsche Schallplattenpreis-t és a MIDEM Classical Awardot.

A kvartett interpretációjában különös hangsúlyt kapott a zenei szöveg érthetősége, a dinamikai árnyalatok gazdagsága és a mély érzelmi kifejezés. A "tökéletlenség szépsége" filozófiájuk részévé vált: a zene lényege számukra nem az abszolút precizitás, hanem az érzelmi hitelesség és az előadás intenzitása volt.

A Keller Quartet hatása a kamarazenére

Az együttes nemcsak saját generációja egyik legsikeresebb kvartettje lett, hanem fiatalabb zenészek számára is iránymutatóvá vált. Mesterkurzusokat és képzéseket tartottak világszerte, hogy továbbadják azokat az értékeket, amelyeket Keller András és társai tanáraiktól kaptak. Ezek a kurzusok különösen fontosak voltak olyan központokban, mint a londoni Royal Academy of Music, a Yale Egyetem vagy az amszterdami Vonósnégyes Akadémia.

4. Karmesteri és zenei vezetői tevékenység

A Concerto Budapest zeneigazgatójaként

2007-ben Keller András a Concerto Budapest szimfonikus zenekar (korábban Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar) zeneigazgatójává vált. A zenekar vezetése során célja nemcsak a művészi színvonal emelése volt, hanem az, hogy egy új, korszerű zenei koncepciót valósítson meg.

Keller hangsúlyt fektetett és fektet ma is arra, hogy a zenekar repertoárját szélesítse, és olyan műveket is bemutasson, amelyek ritkábban hangzanak el a magyar koncerttermekben. A kortárs zene iránti elköteleződés itt is megmutatkozik: gyakran vezényli Kurtág György, Ligeti György és más modern szerzők darabjait.

Zenei innováció és fesztiválszervezés

Keller 2005 óta művészeti vezetője a Pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál zenei programjának, amelynek célja a klasszikus és kortárs zene összehangolása egy különleges spirituális környezetben 2006-ban Várjon Dénessel elindította a Végh Sándor Zenei Esteket és megalapították a Végh Filharmóniát, amelyek a kamarazene hagyományának ápolására és újragondolására szolgálnak. Zeneigazgatói tevékenységén túl művészeti vezetője a Concerto Budapest által fémjelzett tematikus fesztiváloknak, mint például a Mozart-nap, Beethoven-napok. A Hallgatás Napja kortárszenei fesztivál, a hangszercsoportokat ünneplő fesztiválok – Viva la Viola!, Concerto Csellóünnep, A Hegedű Ünnepe -, a zeneszerzőkhöz fűződő tematikus napok – Hallgassunk Brahmsot!, Hallgassunk Schubertet! -, vagy a magyar klasszikus zene kiemelkedő alakjaira fókuszáló Magyar Kincsek Ünnepe. Kezdeményezésére 2018-ban a Concerto Budapest égisze alatt született meg és keretei között működik a Ligeti Ensemble. A kortárs zenei formáció koncertsorozatának helyszíne a Budapest Music Center. Nevéhez fűződnek az ingyenes Mozart Planet klasszikuszenei programok, melyekkel művész célja a klasszikus zene széleskörű népszerűsége hazánkban.

5. Keller András zenei öröksége és hatása

Legfontosabb mérföldkövek

Keller András pályáján kiemelkedő eseménynek számítottak a Végh Sándorral való fellépések, a Solti György felkérésére Bartók Béla halálának 50. évfordulójára a londoni Barbican-ban adott ünnepi hangverseny, valamint Diana hercegnő meghívása. Szóló- és kamarazene felvételeivel elnyerte a legrangosabb díjakat, például 1996 és 2006 között hat alkalommal a Deutsche Schallplattenpreis-t. Megkapta Bonn város kitüntetését, Olaszországban pedig az Év Művészének választották. További díjai: MIDEM Classical Award (kétszer), Victoire Prix, a japán Record Academy Award, a francia Grand prix du Disque. 2007 májusában neki ítélték az év legjobb kamarazenei felvételéért járó belga Caecilia Prix-t.

Rendszeres vendégművésze a legjelentősebb fesztiváloknak, mint a salzburgi Festwochen, a luzerni, montreux-i fesztivál, a London Proms, a Mostly Mozart New York, a Berliner Festspiele, a Schubertiade, a Wiener Festwochen, a Schleswig-Holstein Musik Festival, a Prague Spring. Keller András többek között olyan muzsikusokkal működött együtt, mint Msztyiszlav Rosztropovics, Gidon Kremer, Heinz Holliger, Ralph Kirshbaum, Michel Portal, Sergei Nakariakov, Natalia Gutman, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Ránki Dezső. Keller András világszerte tart mesterkurzusokat, többek között az Internationale Sommerakademie-n, a Prussia Cove IMS mesteriskolában, az egyesült államokbeli Yale Egyetemen, a firenzei Accademia Fiesole-n, vagy a londoni Royal Academy of Music-on.

A kortárs zene elkötelezett előadója, szoros kapcsolatban áll Kurtág Györggyel, akinek több jelentős művét bemutatta és játssza világszerte. Karmesterként 2003 februárjában debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. Legutóbb a világhírű Kremerata Balticát dirigálta nagy sikerrel a Lockenhaus-i Fesztiválon. 2005 óta szerkeszti és irányítja a Pannonhalmi Arcus Temporum Fesztivál zenei programjait. 2006-ban Várjon Dénessel elindította a Végh Sándor Zenei Esteket és megalapították a Végh Filharmóniát.

Mesterkurzusok és pedagógiai szerep

Keller András zenei pályafutása nemcsak az előadóművészet területén kiemelkedő, hanem pedagógusként és zenei mentoraként is jelentős. Személyében az előadóművész és a tanár zárt, megbonthatatlan egységben van jelen. Világszerte tart mesterkurzusokat: többek között a New York-i Carnegie Hall-ban, a Yale Egyetemen, a montreali McGill Egyetemen, a londoni Royal Academy of Music-on és a firenzei Accademie Fiesolén. Több mint tíz éve a világhírű IMS mesteriskola és a Festival d’Aix en Provence Academy egyik vezető tanára. A közelmúltban a Baseli, Berlini, Hannoveri, Lübecki zeneakadémián, valamint a Verbier Festival-on tartott mesterkurzust. 2012-2015 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene tanszékének vezetője volt. Jelenleg a világhírű londoni Guildhall School of Music and Drama hegedűprofesszora, 2018-ban pedig neki adományozták a zenei tanszék egyik legrangosabb tisztségét, A Bartók Béláról elnevezett professzori pozíciót (Béla Bartók International Chair) Keller András világszínvonalú előadói karrierje és zenei szolgálatai elismeréseképp foglalhatta el.

A kortárs zene iránti elkötelezettség

Keller András különleges figyelmet szentel a kortárs zenének, amely a klasszikus hagyományok és az új zenei nyelvezetek közötti kapcsolatot kutatja. Szoros együttműködésben áll Kurtág Györggyel, akinek több művét ő mutatta be világszerte. Kurtág Kafka-töredékek című darabját például Keller András interpretációjában és Juliane Banse énekesnővel közösen készített felvételét a mű egyik legautentikusabb előadásaként tartják számon.

Keller András emellett Ligeti György, Alfred Schnittke és más kortárs szerzők műveit is rendszeresen előadja. Ezen művek interpretációja során a zene érzelmi és intellektuális mélységét állítja középpontba, amely meghatározó élményt nyújt a közönség számára.

Felvételek és díjak

Szóló- és kamarazene felvételeivel, valamint a Keller Quartet alapítója és első hegedűseként elnyerte a legrangosabb díjakat, például 1993 és 2013 között a Deutsche Schallplattenpreis-t, összesen hét alkalommal. Megkapta Bonn város kitüntetését, Olaszországban pedig az Év Művészének választották. További díjai: Victoire Prix, a japán Record Academy Award, a francia Grand prix du Disque, MIDEM Classical Award (két alkalommal). A Keller Quartet legjelentősebb nemzetközi díjainak nagy részét a magyar zeneművészet tolmácsolójaként kapta, így például Bartók összes vonósnégyesével a Deutsche Schallplattenpreis Nagydíját és a MIDEM - Cannes Classical Awardot 1994-ben, Kurtág György összes vonósnégyesével a Deutsche Schallplattenpreis Nagydíját 1995-ben, Kurtág György Kafka-töredékek művének felvételével 2007-ben a MIDEM - Cannes Classical Awardot , a Caecilia Prix-t (B) az év legjobb kamarazene felvételéért, valamint az Edison Awardot, Caecilia Prix -t és New York Times Best Recordings of the Year díját Ligeti I - II. Quartets and Barber Adagio felvételéért 2013-ban és 2014-ben. 2013-ban neki ítélték az év legjobb kamarazenei felvételéért járó belga Caecilia Prix-t. Elnyerte továbbá az Edison Award -ot, a Premio Abbiati-t (Az Év Művésze díj Olaszországban). 1996 óta az ECM (Universal) exkluzív művésze, de együtt dolgozik a Decca, az EuroArts, valamint a BMC kiadókkal is.

További sikeres projektek közé tartoznak a Bartók: Concerto for Orchestra és a Dvořák Újvilág-szimfónia felvételei. Ezek a lemezek nemcsak technikai kiválóságukkal tűnnek ki, hanem azzal a lelkesedéssel és kreativitással, amely Keller munkáját jellemzi. Az előadások olyan nemzetközi elismeréseket kaptak, mint a Choc du Mois (FR) vagy a Stereophile (D) magazin kitüntetései.

Több tucat nemzetközi díja mellett 1995-ben Liszt-díjat kapott a Keller Quartet tagjaként, 2012-ben Bartók-Pásztory-díjjal és Érdemes Művész kitüntetéssel, 2021-ben Kossuth-díjjal, 2022-ben pedig Prima Primissima díjjal jutalmazták munkásságát. 2016 januárja óta a világ egyik legprominensebb zenei intézményének, a londoni székhelyű vendégoktatója, 2018-tól a Béla Bartók International Chair birtokosa.

A zenei kultúra ápolása Magyarországon

Keller András tevékenységének egyik alappillére a magyar zenei örökség megőrzése és bemutatása, mind hazai, mind nemzetközi szinten. A Keller Quartet megalapításával és vezetésével a magyar kamarazenei hagyományokat vitte tovább, különös figyelmet fordítva Bartók Béla, Kodály Zoltán és Ligeti György műveinek előadására. A kvartett turnéi során Bartók művei világszerte kiemelt helyet kaptak, hozzájárulva a magyar zeneszerző művészetének népszerűsítéséhez.

A Concerto Budapest élén Keller András azt tűzte ki célul, hogy a zenekar Magyarország egyik vezető zenei intézményévé váljon. A zenekar irányítása alatt nemcsak a repertoár bővült, hanem a nemzetközi jelenlét is jelentősen megerősödött. Keller András munkája és művészi koncepciója révén jelentősen megújult a zenekar, köszönhetően többek között a fiatal tehetségeknek, az egyéni műsorszerkesztésnek és a tematikus fesztiválprogramoknak. A Concerto Budapest az elmúlt évtizedben egyre szélesebb közönséget hódít meg, és a hazai mellett a nemzetközi zenei élet elismert szereplőjévé is vált. A zenekar állandó vendégei olyan elismert magyar zenészek, mint Takács-Nagy Gábor, Eötvös Péter, Ránki Dezső, Várjon Dénes, Kelemen Barnabás, Baráti Kristóf, Fenyő László, Szűcs Máté, Berecz Mihály és Perényi Miklós, visszatérő nemzetközi vendégszólistái közé tartozik Gidon Kremer, Heinz Holliger, Isabelle Faust, Khatia Buniatishvili, Lucas Debargue, Mihail Pletnyov és Jevgenyij Koroljov. A Concerto Budapest repertoárja a virtuóz, nagyszabású szimfonikus szerzeményektől – Stravinsky, Schubert, Csajkovszkij vagy Sosztakovics művei – Mozart és Beethoven klasszikus versenyművein át Ligeti György, Thomas Adès, Kurtág György, Krzysztof Penderecki és Vidovszky László kortárs szerzők alkotásaiig terjed. A zenekar tiszteletbeli elnöke Kurtág György, a kortárs zene élő legendája.

Keller számára a magyar zene világszínvonalú képviselete nemcsak művészi, hanem erkölcsi kötelesség is. Kodály Zoltán szavait idézve: „a zene által országot építhetünk.” Ez a küldetés vezeti őt karmesterként, zenekarvezetőként és a magyar zenei kultúra nemzetközi nagyköveteként.

6. Személyes vonások és filozófia

A zenei hitvallás alapjai

Keller András zenei filozófiája mélyen gyökerezik tanárai tanításaiban és saját tapasztalataiban. Különösen fontos számára a zene érzelmi igazsága és az előadás spontaneitása. Úgy véli, hogy a technikai tökéletesség önmagában nem elegendő; a zenei kifejezésnek személyesnek és hitelesnek kell lennie.

„A zene nem csupán szórakoztatás, hanem a lélek gyógyítója, és erkölcsi alapelveket is közvetít” – vallja Keller. Ez a hozzáállás különösen fontos számára mint karmester, hiszen a zenekar tagjainak vezetése során is a közös cél érdekében történő együttműködést és a művészi szabadságot helyezi előtérbe.

Személyes történetek és emberi kapcsolatok

Interjúi alapján Keller András szívből jövő, ugyanakkor szenvedélyes és határozott egyéniség. Fiatal korában forradalmár szülei politikai küzdelmei is formálták igazságérzetét és felelősségtudatát. Ez a hozzáállás mind a zenei, mind a személyes kapcsolataiban tükröződik.

A Keller Quartet tagjai között tapasztalt erős személyes dinamika – a nézeteltérésektől az inspiráló együttműködésig – szintén a zene és az emberi kapcsolatok összetettségét tükrözte.

Hazaszeretet és kulturális küldetés

Keller András számára a zene a magyar kultúra nemzetközi szintű képviseletének eszköze. Kodály Zoltán híres mondását idézve úgy véli, hogy „országot tudunk építeni” a zene által. Ezért különösen fontosnak tartja, hogy a fiatalabb generációknak is átadja azt a tudást és elkötelezettséget, amelyet tanáraitól kapott.

7. Kodály Zoltán tanításainak hatása Keller András filozófiájára

Keller András zenei gondolkodásának és nemzetnevelési filozófiájának központi eleme Kodály Zoltán tanítása, amelyet élete és munkássága során iránytűként használ. Keller vallja, hogy Kodály eszméi nemcsak a magyar zenei kultúra alappillérei, hanem a nemzeti fejlődés, a közösségépítés és az érzelmi intelligencia fejlesztésének kulcsai is lehetnek.

Kodály hitvallása szerint „a zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése.” Ez a gondolat mélyen rezonál Keller zenei hitvallásával, aki szerint a klasszikus zene nem csupán művészi kifejezés, hanem nemzetépítő erő is. Keller hangsúlyozza, hogy a zene nemcsak egyéni fejlődést segít elő, hanem a közösségi kohéziót is erősíti, és képes magasabb erkölcsi és morális szintre emelni a társadalmat.

Kodály pedagógiájának alkalmazása

Kodály zenei oktatási módszerét Keller nemcsak az iskolákban, hanem a professzionális zenekarokban is alapvetőnek tartja. A közösségnevelés szempontjából kiemelten fontosnak tartja, hogy a zenei nevelés már gyermekkorban elkezdődjön, hiszen „jó mérnök vagy vegyész valaki lehet később is, de zeneértő nem, ha hatéves korában nem kezdik nyitogatni a fülét.” Ez a szemlélet karmesteri és pedagógusi munkájában is megjelenik: a Concerto Budapest zenekari tagjai között egy olyan közösséget épített, amelynek alapja az együttműködés, a közös alkotás és az egymás iránti tisztelet​.

Kodály mint nemzetnevelési iránytű

Keller András számára Kodály nemcsak zenei, hanem társadalmi értelemben is mester és példakép. Kodály tanítása, miszerint „minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud,” alapvetően formálta művészi küldetését. Ez a gondolat vezetői és művészi filozófiájában is visszaköszön: minden koncert, előadás vagy mesterkurzus egyben a magyar kultúra képviseletét és továbbadását szolgálja.

Kodály tanításainak jövőbe mutató jelentősége

Keller szerint Kodály pedagógiai és művészeti eszméi a modern Magyarország számára is relevánsak. A fiatal generációk zenei nevelésének megerősítésével érzelmileg kiműveltebb, kreatívabb és összetartóbb társadalmat lehet létrehozni. A Kodály-féle közösségépítő szemlélet, amely az együtt éneklés, zenélés élményére épít, hosszú távon hozzájárulhat a magyar nemzet lelki és kulturális megerősítéséhez.

Keller András Kodály tanításaiban megtalálta saját művészi és pedagógusi munkájának alapját. Ahogy maga fogalmaz: „Kodály eszméi, tanítása és szellemi hagyatéka lehet Magyarország szép jövőjének a kovácsa.” Ez az elkötelezettség vezeti minden zenei tevékenységét, és egyben a nemzet iránti felelősségvállalását is tükrözi.

8. Concerto Budapest Mesteriskola – A jövő zenei generációinak támasza

Keller András számára a Concerto Budapest Mesteriskola alapítása és működtetése szívügy. A program célja, hogy a világhírű szólisták és zenészek tapasztalatait közvetlenül átadják a fiatal muzsikusoknak, akik így nemcsak technikai, hanem művészi téren is fejlődhetnek. Hitvallása szerint a zenei oktatás nem csupán technikai tréning, hanem a zene érzelmi és spirituális mélységeinek felfedezése is.

A mesteriskola révén a résztvevők személyes iránymutatást kapnak olyan mesterektől, akik az előadóművészet legmagasabb szintjét képviselik. Ez a közvetlen kapcsolat lehetővé teszi, hogy a fiatal zenészek megértsék a zene mögöttes értékeit, és megtapasztalják azt az intenzív munkát, amely egy igazán kiváló előadáshoz szükséges. Az „érzelmi és művészi igazság” keresése számára kulcsfontosságú, és ezt az elvet adja tovább a mesteriskola keretében.

Keller András számára a mesteriskola az oktatás és a zenei közösségépítés eszköze. Vallja, hogy a fiatal generációkkal való munka alapvető része a nemzeti zenei örökség továbbadásának. Ahogy ő maga is mestereitől, Végh Sándortól és Kurtág Györgytől tanulta, úgy a mesteriskola résztvevőinek is lehetőséget kíván adni arra, hogy a tradíciót és az újítás szellemét egyaránt elsajátítsák.

Keller úgy véli, hogy a mesteriskola révén nemcsak kiváló zenészek, hanem érzékeny és felelősségteljes művészek is nevelhetők, akik a zene univerzális nyelvén keresztül hozzájárulnak a közösségek építéséhez. Ez a kezdeményezés így nemcsak zenei, hanem társadalmi szempontból is fontos küldetést teljesít.

9. Összegzés és konklúzió

Keller András élete és munkássága a magyar és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő példája. Hegedűművészként, kamarazenészként és karmesterként is maradandót alkotott és alkot ma is. A Keller Quartet nemzetközi sikerei és a Concerto Budapest élén végzett munkája révén egyaránt hozzájárul a magyar zene értékeinek népszerűsítéséhez.

Zenei hitvallása és emberi hozzáállása különleges helyet biztosít számára a művészeti közösségekben. A zeneművészet iránti elkötelezettsége, a kortárs zene támogatása és a fiatalabb generációk iránti felelősségvállalása révén Keller András olyan örökséget teremtett, amely túlmutat saját korán, és amely hosszú távon is inspirációt nyújt.

[2024]