Kampis Miklós
Kossuth-díjas építész, a Nemzet Művésze
Kampis Miklós építész a 20. század második felének és a 21. század első évtizedeinek meghatározó személyisége. Kivételes műveltséggel rendelkező, állandóan megújuló elméleti szakember. Az egyetem elvégzése után hamarosan Kaposvárra került. A SOMOGYTERV-nél önálló műterme volt. A műteremben igazi csapatmunka folyt. Az ott dolgozó fiatal építészek műhelymunkáját Kampis Miklós vezette, az ő irányításával mérték fel a '70-es évek elején a megyében valamennyi népi műemléket. Jelentősebb országos tervpályázatokon indult, sok esetben nemcsak az első, hanem a második díjat is elnyerve (Hollókő, Ófalu foghíjbeépítések, Velence-tavi hétvégi házak). A vállalat igazgatója Szigetvári György igazi műemlékpártoló volt, így az Országos Műemléki Felügyelőségtől több olyan megbízást kapott a műterem, amely kevés fiatal építésznek adatott meg. Kampis Miklós műtermének építészei mérték fel a magyarországi zsinagógákat és a fa haranglábakat. Ezek közül is kiemelkedik a szennai falumúzeumban végzet munkájuk.
„A települést, a mesterséges környezetet emberek, társaink hozták létre, részéül egy általános kulturális és civilizációs rendszernek, amelyet társadalomnak hívunk. Az építészet jellemzésénél nem hagyható figyelmen kívül a társadalom, mint környezeti tényező, amely az építési szándék, szükségletek és a ráfordítás-erőfeszítés mértéke tekintetében alapvetően befolyásolja az architektúra megjelenését, kibontakozását vagy elsorvadását." mondja Kampis Miklós.
„Kaposvár belvárosának újraálmodásáért, esztétikum és racionalizmus összeegyeztetése érdekében végzett következetes értékőrző építész tervekért" áll a 2001-ben kapott Kossuth-díj indoklásában. A Kaposvári Déli Temető vagy a városközpont rekonstrukció során minden építésznek megvolt a saját feladata, amelyből az „egész" összeállt. Így formálódott az együttgondolkodás, az együttdolgozás. A Temető terve egyszerre volt épülettervezési és szerkezettervezési feladat. A kiindulás azon az alapvetésen alapult, hogy a régi kultúrák ember- és világképe teljes egységbe tudta foglalni az élők és holtak világát. A szellemi és fizikai vagy természeti és morális világot, amelyeket a mai tudatban szakadék választ el egymástól. A halál és születés elválaszthatatlanok egymástól. Átmenetek a létesülés folyamatában. KAPUK, melyeken keresztül az egyik világból a másikba átléphetünk. Itt kell megemlíteni a tervezéshez készített KAPU tanulmányt, mely később a Vándoriskola 25 éve alatt többször is, mint tananyag szerepelt, és véleményem szerint a mindenkori építészet oktatás elengedhetetlen része. Ezekhez a munkákhoz Kampis Miklós külső opponenseket is hívott, így a műhelymunka nyitottá vált, ugyanakkor ismert, jó nevű építészek előadásaival mintegy önképzőkör alakult ki. A városközpont rekonstrukciós terve az elsők közt foglalkozott a vidéki városok revitalizációjával. A létrejött sétáló utca, a házfelújítások és újak beépítése közéjük még a mai napig is iránymutató a hasonló fejlesztések számára.
A munka még 2000-ben is folytatódott az Ady Endre utcai déli tömb I. ütemének a beépítési és látványtervével. A terv nemcsak a beépítésre adott javaslatot, hanem minden egyes épületet is végigterveztek. Azaz a látványterv mögött valós tartalom mutatkozott. A '80-as évek elején Kampis Miklós a vállalat főépítésze lett. Ez alatt az idő alatt szoros kapcsolatot alakított ki a pécsi építész kollégákkal, akikkel több közös kiállítást is rendeztek, és előadásokat tartottak. Ekkor alakította meg a Dél-Dunántúli Építész Stúdiót. 1987-ben következett be a legnagyobb változás a vállalat életében, amikor Kampis Miklós műterme kivált a SOMOGYTERV-BŐL és KAPOSTERV néven önálló tervező kisszövetkezetet alakított, hét vezető tervezővel.
Az ezt követő években kezdeményezésére alakult meg 1988-ban a Kós Károly Egyesülés, amely munkái számát és jelentőségét tekintve ma már az ország egyik legnagyobb, azonos elveket valló építészek csoportja, jelenleg több, mint 40 tagszervezete van. Országépítő néven negyedévenként önálló lapot jelentet meg. A Kós Károly Egyesülés megalakításához – Kampis Miklós szavaival – az organikus építészet vezetett. Ezt megelőzte Rudolf Steiner szemléletének megismerése, illetve az ő előadásaival való több, mint tízéves foglalkozás. A Kós Károly Egyesülés alapította meg a Vándoriskolát. Mint amikor a fa kivirágzik, leveleket, virágokat és friss hajtásokat hoz – így alakult az Egyesülés. Mint amikor régen a legények útra keltek egy-egy céh küldötteként világot látni, tapasztalatot gyűjteni, szakmát tanulni, hogy valamikor ők is mesterré váljanak. Így indította útjára a Kós Károly Egyesülés fiatal vándorépítészeit, hogy hat féléven keresztül az ország különböző egyesülési tagszervezeteiben tanulják meg nemcsak a szakmát, hanem az önálló gondolkodást, a világ valódi szellemáramlatait, és a szakmai élet mellett a vállalkozás eleven világát. A Vándoriskolát követően diplomatervet kellett készíteni, azt a Mesterek előtt megvédeni. Ezt követően Mesterlevelet kaptak igazolásul.
Amikor a Somogy megyei Építész Kamara előkészítési, szervezési munkái megindultak, a somogyi építészek egyikében sem merült fel, hogy az elnök személyére mást javasoljon, mint Kampis Miklóst. Jelentősnek mondható az Országos Építész Kamara Jogi és Alkotmányozó Bizottságában végzett munkája is. Fontos, hogy szakmagyakorló, iskolát alapító és közösséget teremtő munkája mellett nem kis időt fordít a fentiekre.
A tervezést sosem hagyta abba egyéb elfoglaltságai mellett. A 2002-ben készült Kaposvár, Rómahegy 6484 HRSZ. ingatlanon kialakított építési telek beépítési terve is ezt bizonyítja: a különféle előírások, melyek az építészeti kialakításon túl a telekhasználatra és belső elrendezésre is kiterjednek, elsősorban a leendő tulajdonosok érdekében fogalmaznak meg, az adott tájolási viszonyok, telekstruktúra mellett releváns megoldásokat, melyek betartása mellett az egyes épületek – építészeti kvalitás függvényében – teljesen eltérő, egyedi karakterének kialakítása is lehetséges.
Kampis Miklós 80 évesen is aktív. Ezt bizonyítja az ócsai szociális lakótelep általa tervezett és megépült lakóházai is. Az arnóti óvoda terve, mely nagyon alapos és kiérlelt alkotás, sajnos nem épült meg. Kampis Miklós életműve még nem ért végett. Tartogat még meglepetéseket. Ennek ellenére nemhiába írták róla: „Az építészet felkent tanítómestere". Megszolgálta ezt a címet.
[Készült: 2015]