András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. Gyermekkora, nevelődése a Balaton-felvidékhez, jelesül Sümeg városához köti. Ez a pannon vidék sokszor megjelenik játékfilmjeiben.

Apai ágon erdélyi származású. Nagyszülei a 19. század végén költöztek a mai Magyarország területére. Anyai nagyapja, Csiszári János a Monarchia haditengerészeténél szolgált; róla mintázta a Veri az ördög a feleségét egyik főszerepét.

András Ferenc édesapja katonatisztként vett részt a második világháborúban. Hadifogságban csatlakozott a szovjet hadsereghez, és egészen Berlinig harcolt a foglyokból szerveződött magyar egységben. Hazatérve részt vett a demokratikus rendőrség megszervezésében, de mint egykori horthysta tisztet később leszerelték, és egészen a hatvanas évekig csak ideiglenesen talált munkát magának, akkor szerzett szakmunkás bizonyítványt. Az '56-os forradalom napjaiban fiával együtt járta a pesti utcákat, de nem vett részt semmilyen akcióban. András Ferenc édesanyja könyvelőként dolgozott.

Gyerekkora első mozgóképes élményeit Sümegen szerezte. Később, amikor a fővárosba kerülve már önállóan járt moziba, a korabeli magyar filmsikerek (pl. Mágnás Miska, Liliomfi) mellett az olasz neorealizmus alkotásai hatottak rá nagy erővel. Legjelentősebb élménye mégis egy lengyel film: Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című remekműve.

András Ferenc a négy gimnáziumi éve alatt több tanintézetben megfordult. Koraérett kamaszként sokat olvasott, és olykor iskola helyett is moziba járt. A modern világirodalom érdekelte, Kafka, Camus, Sartre akkor nálunk felfedezésszámba menő műveit olvasta. Abban az időben, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, a televízió elterjedése előtt a filmművészet az egyedüli vizuális művészeti formaként hatott, mely egy ébredező, erkölcsi és kulturális mintákat kereső ifjú szellemiségét befolyásolhatta. Mivel az érettségi vizsgája nem sikerült, egyetemre nem mehetett, gyári segéd-, majd betanított munkásként helyezkedett el.

Megfordult a fejében, hogy filmszínész legyen. Kiskamaszként jelentkezett gyerekszereplőnek Ranódy László A tettes ismeretlen című filmjébe. Statisztaként szerepelt a Két emelet boldogság című 1960-ban bemutatott vígjátékban. A filmművészet iránti fokozott érdeklődése előbb a televízióba vezette – 1962 és 1966 között dolgozott ott –, majd 1966-ban a filmgyárba került, ahol az I. Stúdióban rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Sára Sándor mellett. A felsoroltakon kívül Makk Károly gyakorolt hatást későbbi rendezői pályafutására.

A szakmai műhelyek mellett nem elhanyagolható módon befolyásolta életét, nevelődését, kulturálódását az ún. Muskátli-kör, amely egy Váci utcai presszóról kapta a nevét. Az ott megforduló, önálló gondolkodású, a hatalomhoz nem dörgölődző, olykor ellenzéki fiatal művészek és értelmiségiek jelentősen hatottak világképe formálódására, kialakulására. Ugyancsak fontos szerepet vitt az életében az Egyetemi Színpad, és annak hatvanas évekbeli nyitott szellemű műsorpolitikája.

1969-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1973-ban szerzett rendezői diplomát. Bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió munkájába; ott rendezte Dózsa népe című ironikus szemléletű rövidfilmjét. Első egész estét betöltő filmjét (Veri az ördög a feleségét) meglehetősen mostoha körülmények között forgatta, például nem kapott elegendő nyersanyagot, minden centiméternyi celluloiddal takarékoskodnia kellett a stábnak.

A televízióban is sokat forgatott, legsikeresebb ottani produkciója a Végkiárusítás lett.

1977-ben aláírta az ún. Demokratikus Chartát, amelyben magyar értelmiségiek és művészek tiltakoztak a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen. Emiatt több évig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években egy ideig a MAFILM önálló színésztársulatának vezetője volt. Később a Dialóg Filmstúdiót vezette. 1991-től producerként is lehetett olvasni a nevét játékfilmek főcímén. Amikor a Sára Sándor irányította Duna TV önálló szinkronműhelyt alapított, vezetésével őt bízták meg (1998). Írótársával, Munkácsi Miklóssal elkészítette az első filmje folytatásának szánt Még mindig veri az ördög a feleségét című forgatókönyvet, de a kivitelezésre már nem került sor.

Alkotásaival számos hazai és nemzetközi filmdíjat nyert el.

[Készült: 2015]

FILMOGRÁFIA

Főiskolás vizsgafilmek

Árvíz (1970, dokumentumfilm)

Férfijáték (1971, rövid játékfilm)

Dózsa népe (1972, dokumentumfilm)

Szervezés kérdése (1973, dokumentumfilm)

Rendező, Forgatókönyv – Játékfilmek

Veri az ördög a feleségét

forgatókönyv közösen Bereményi Gézával és Kertész Ákossal, operatőr: Koltai Lajos, vágó: Morell Mihály, szereplők: Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Sarlai Imre, Pécsi Ildikó, Anatol Constantin, Bíró Zoltán, Fésűs Mária, Spányik Éva

színes, magyar filmszatíra, 1977, 95'

Dögkeselyű

író: Munkácsi Miklós, forgatókönyv közösen Munkácsi Miklóssal, dramaturg: Koródy Ildikó, operatőr: Ragályi Elemér, vágó: Morell Mihály, zene: Vukán György, Kovács György, szereplők: Cserhalmi György, Gladkowska Maria – Kiss Mari, Temessy Hédi, Perczel Zita, Blaskó Péter, Szabó László, Bács Ferenc, Moór Mariann, Udvaros Dorottya, Pap Vera,

színes, magyar játékfilm, 1982, 109'

A nagy generáció

író: Bereményi Géza, forgatókönyv közösen Bereményi Gézával, dramaturg: Koródy Ildikó, operatőr: Ragály Elemér, vágó: Morell Mihály, szereplők: Cserhalmi György, Major Tamás, Újlaky Dénes, Koltai Róbert, Hollósi Frigyes, Eperjes Károly, Kiss Mari, Melanie Jeane

színes, magyar játékfilm, 1986, 108'

Vadon

társrendező: Ordódy György, író: Dobai Péter, zeneszerző: Cseh Tamás, Márta István, szereplők: Oszter Sándor, Maria Gladkowska, Kovács Lajos, Hegyi Barbara, Reviczky Gábor, Galkó Balázs, Anatol Constantin

színes, magyar játékfilm, 1988, 117'

Az utolsó nyáron

író: Csengey Dénes, forgatókönyv közösen Csengey Dénessel, szereplők: Cserhalmi György, Igó Éva, Jordán Tamás, Csapó Virág, Alföldi Róbert, Halász Judit

színes, magyar játékfilm, 1990, 94'

Törvénytelen

író: Munkácsi Miklós, forgatókönyv közösen Márton Gyulával, operatőr: Sára Balázs, zeneszerző: Márta István, szereplők: Cserhalmi György, Tóth Ildikó, Bács Ferenc, Koltai Róbert, Igó Éva, Bakody József, Daniel Olbrychski, Németh Márta

színes, magyar játékfilm, 1994, 104'

A Szent Lőrinc folyó lazacai

író: Lauretta Enzo, forgatókönyv közösen Milioto Stefanoval, zene: Tolcsvay László, szereplők: Gregor Bernadett, Ónodi Eszter, Antonio Maria Magro, Enzo Rapisarda, Gönczöl János, Szakácsi Sándor

színes magyar játékfilm, 2002, 122'

Tv-filmek

Magyarország, 1849 (1975, tv-dokumentumfilm)

Magellán (1976, tv-játék)

Tüzek, katasztrófák (1977, tv-dokumentumfilm)

A luxusvilla titka (1977, tv-játék)

Végkiárusítás (1978, tv-film)

Virgács (1979, szórakoztató sorozat)

A legnagyobb sűrűség közepe (1980, tv-film)

A képzelet repülőtere a forgatókönyv (1980, tv- dokumentumfilm)

A Szentkorona története (1980, tv-dokumentumfilm)

A japán szalon (1981, tv-film)

Szervusz, Szergej (1982, tv-mesefilm)

A kárókatonák még nem jöttek vissza (1983, tv-film)

Bubi – Portré Beamter Jenőről (1983, tv-dokumentumfilm)

Névnap (1984, tv-film)

Postarablók (1985, tv-film)

Ítéletidő (1987, tv-dráma)

A bankár és a város – Portré Iványi Györgyről (1992, tv-dokumentumfilm)

Hajnalban meghalnak az álmok (1993, tv-film)

A fehér foltok magyarjai (1997, tv-dokumentumfilm)

Mostan színes filmekről álmodom – Ranódy László (1999, portréfilm)

Egy évad a pokolban (1999, tv-játék)

Családi album (1999-2001, tv-sorozat)

Testvérek, Kincsesek (2002, tv-dokumentumfilm)

Bűn volt a szó (2002, tv-dokumentumfilm)

Szabadság-ösztön – Páskándi Géza (2003, portréfilm)

Petőfi 73 (2003, tv-dokumentumfilm)

A bölcs hazája (2003, tv-dokumentumfilm)

Morfium (2004, rövid játékfilm)

Művészportrék – Gálffi László, Gyulai Líviusz, Hencze Tamás, Monoszlóy Dezső, Morell Mihály, Sváby Lajos, Szebeni András (2004-2005, tv-dokumentumfilmek)

'56 Poznanban kezdődött (2005, tv-dokumentumfilm)

Európa oszlopai (2005, tv-dokumentumfilm)

Sakuntala gyűrűje (2006, tv-mesefilm)

Vadászmese (2014, tv-film)

Szabó Árpád - a katedra nélküli professzor (2014, tv-dokumentumfilm)

Az ismeretlen Perczel Zita (2016, tv-dokumentumfilm)

A népbíróság ítéletei (40 perc tv-műsor)

Morell Mihály (portréfilm)

Gion Nándor portré (2018, portréfilm)

Zichy Mihály élete (2019, dokumentumfilm)

Impresszum

A-Z OPUS, a Magyar Művészeti Akadémia művészeti életút-adatbázisa
1.1. beta-teszt változat (2025. január 20.)

Az adatbázist adatokkal folyamatosan töltjük fel, a rendszer szolgáltatásait teszteljük és fejlesztjük.

Kiadó: