Nomád nemzedék - kiállításmegnyitó

Tokaj szimbolikus helyszínén, a két folyó találkozásánál felépített közösségi ház, a Nomád Nemzedék Háza egy nemzedék útkeresésének, kulturális önazonosságának és a közösségépítésnek a jelképévé vált az 1970-es évek végén. A nomád nemzedékről, a népművészet „felfedezéséről”, a Makovecz-jurta, a „ház” építéséről és az újraépülő Nomád Nemzedék Házáról állandó kiállítás nyílik Tokajban. Az 54. Tokaji Írótábor hivatalos megnyitója előtt a kiállítást megnyitja: Vidák István nemezművész, néprajzkutató, a Népművészet Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nomád nemzedék képviselője. A kiállítást bemutatja: Mankovits Tamás iparművész, a „Magyar a Magyarért” Népfőiskola Alapítvány elnöke, a kiállítás kurátora és rendezője. A kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Miskolci Regionális Műhelyének támogatásával valósult meg.
Bodonyi Csaba a nomád nemzedékről és a Nomád Nemzedék Házáról: „Az épület a mai magyar kultúra, és a művészet egyik jelképe, forrása, amely tanúja az 1970-es évek alkotó és közösségépítő kísérleteinek. Az 1970-es évek egy kiemelkedő időszaka volt az ilyen kezdeményezéseknek, hiszen ekkoriban hazánk számos településén szellemi közösségek alakultak, amelyek kulturális alternatívát kínáltak a hivatalos, központilag diktált művészeti irányzatokkal szemben, és mint ilyenek, organikus és egyben hiteles közösségként jelentek meg. Például ilyen volt a pécsi Építész Műhely, valamint a Fiatalok Népművészeti Stúdiója szervezésében, Zelnik József és Makovecz Imre irányításával Tokajban megszervezett Nomád Nemzedék Tábora, a mintegy 30 főt számláló Miskolci Építész Műhely, valamint a Győri Balett is. Érdekes párhuzamosság, hogy Tokajban a Nomád Nemzedék Háza, a Miskolci Építész Műhely alkotóházával egy időben 1978 és 1979 között épült meg. Ezek a közösségek a korábbi népi, nemzeti művészeti hagyományok folytonosságát kívánták érvényesíteni. A Nomád Nemzedék Házát összesen mintegy 150 táborozó fiatal építette meg – egymást váltó 20-30 fős turnusokban –, mely tevékenységnek a legfontosabb célja a közösségépítés volt és ezt be is teljesítette. A tábor összművészeti jellege miatt kijelenthető, hogy a tokaji Nomád Nemzedék Tábora a mai Magyar Művészeti Akadémia csírája volt.”