Sipos Mihály

Életrajz

Sipos Mihály (1948. május 21., Budapest) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész a Muzsikás együttes prímása, egyik szellemi vezére, az MTA Pszichológiai Intézetének volt matematikus munkatársa, nem mellesleg tanfolyamot végzett gombász és lelkes természetbarát.

Édesanyja, Kováts Margit Zsuzsanna magyar-német tanárként végzett – később még orosz, néprajz és szociológia szakra is járt –, közben pedig párhuzamosan a Zeneakadémián tanult, de végül feladta zongoraművészi álmát. Az eredetileg közgazdasági egyetemre járó édesapja, Sipos Gyula az etalonnak számító Györffy Kollégium egyik alapítója volt, majd a második világháború alatt az igazgatója. Szegény sorból származott, többször a nulláról kezdve építette fel az életét, különösen újságíróként és költőként jeleskedett. Életében azonban törést hozott a 1948-ban beköszöntött Rákosi-korszak, illetve az 1956-os forradalom utáni megtorlás.

Az anyai ágon évszázados zenésztradíciókkal rendelkező polgárcsaládban a muzsikálás, a közös éneklés mindig is hangsúlyos szerepet töltött be. Az egyik nagykőrösi ősük, a paptanár Hányoki Losontzi István 1771-ben írt Hármas kis-tükör című könyvéből száz éven át tanultak az elemi iskolások. Ezen az ágon amúgy is szép számmal akadtak szabadidejükben éneklő, muzsikáló felmenők, akik számára az értelmiségi léthez hozzátartozott a kamarazenélés és a közös nótázás. Akár maguk között kint a szőlőben, akár bálokon, társasági összejöveteleken.

Nagymamája és édesanyja szintén állandóan énekelt odahaza, utóbbi gyakorta zongorázott is, nagy vidámsággal és erős érzelmi telítettséggel. Így nem meglepő, hogy Sipos Mihályt a Kodály által elindított és rendszeresen látogatott budapesti Lorántffy utcai ének-zenei általános iskolába íratták be. Olyan kiemelkedő zenepedagógus voltak a tanárai, mint Bors Irma vagy Csík Miklós és lórántffysként olyan világhírű művészekkel találkozhatott testközelből, mint Yehudi Menuhin, Pablo Casals, Dmitrij Sosztakovics vagy Benjamin Britten.

Sipos Mihály csendes, szorgalmas diákként gyorsan és könnyedén tanult, ért el eredményeket és szerezte az ötösöket. Az éneklés és szolfézs mellett hét éves korától tanult hegedülni. Az első években inkább kötelességtudásból, míg kiskamaszként egyszer csak valami különös dolog történt. Miként ő fogalmazta: „gyakorlás közben jött egy pillanat, amikor a hegedű megérintette a lelkemet, minden eltűnt, csak a muzsika maradt, megszűnt az idő... azóta is ezt a pillanatot keresem és próbálom másoknak átadni."

A klasszikus zenészi karrier azonban csak az egyik lehetséges pályát jelentette Sipos Mihály életében. Idejekorán kiderült, a matematikához legalább ugyanennyi az érzéke. Kisgyerek korától szerette, könnyen ment, jöttek az eredmények. Elsőre felvették a szegedi tudományegyetemre, ahol nemzetközi szaktekintélyek, széles látókörű, élvezetesen előadó gondolkodók – többek között Szőkefalvy Nagy Béla, Kalmár László és Budó Ágoston – oktatták. Később Sipos Mihály bekerült a szegedi Eötvös-kollégiumba, de a hegedűt sem feledte, csodabogárként külön szobában gyakorolt. Miközben éneklős marosi táborozásokat, egyetemi bulikat meg lemezklubot szervezett.

Szakdolgozatát – A faktoranalízis és zenei alkalmazása címmel – a Nehézipari Minisztérium égisze alatt írta. Azért ott, mert egyedül ott férhetett hozzá a szükséges, de katonai vonatkozásai miatt embargós, ám tudományos szálakon mégis elérhető számítógépes programokhoz. E szoftverek „életre keltésében" a minisztérium tudós matematikus és programozói gárdája mellett maga is aktívan részt vehetett.

Elméleti matematikusként különféle alkalmazásokat készített, ezek egyikét használta fel a szakdolgozatában, amelyben arra kereste a választ, hogy miként lehetne definiálni, matematikailag megragadni a népdalok közti rokonságot. Sikerült olyan módszert megadnia, amelynek eredménye nagymértékben megegyezett a népzenetudomány megállapításaival. A módszert azóta is használják.

Az egyetem elvégzése után, 1972 augusztusában utazott először Erdélybe. Az ott szerzett felejthetetlen élmények hatására kötelezte el magát egy életre a népzene mellett.

Több mint négy évtizede hegedül a színpadon, pedig elmondása szerint nem fűtötték ilyen ambíciók, 1973 májusában pusztán baráti szívességként kísérte el későbbi zenésztársait a Népművészet Ifjú Mestere címért zajló megmérettetésre. Az ottani siker hatására békélt meg azzal, hogy nyilvánosan is szerepelnie kell. Miközben számára a muzsikusi pálya végigvitele mindig is logisztikai kihívást jelentett, hisz az elmúlt negyvenöt évet a család-munkahely-zenélés szentháromságában élte le. S mivel az ember ritkán képes párhuzamosan működni, inkább „soros kapcsolásban" teszi mindezt, az eltérő területek közötti váltás kezdetben rengeteg energiáját emésztette fel. Idővel viszont kitapasztalta, elsajátította a szüntelen átállás/visszaállás technikáját, s az élete a bizonyíték arra, hogy igenis lehetséges ezt ép ésszel és egészséges lelkülettel végigvinni.

Keramikus végzettségű, ma már főiskolai tanár felesége, Kardos Mária készítette a Muzsikás első kiadványain és plakátjain visszaköszönő „három muzsikást". A prímás lábánál éneklő madárka alakjába pedig saját magát rajzolta. Három fiúk közül egyik sem lett zenész, az irodalmi és történettudományi érdeklődésű Péter ma jogászként dolgozik, a kertészeti egyetemen több diplomát szerzett Lászlót elsősorban a növények világa izgatja, Márton pedig egyelőre még keresi a maga útját.

Az életrajzot összeállította: Jávorszky Béla Szilárd [2016]

Diszkográfia

Válogatott diszkográfia

1979. Élő Népzene I. Muzsikás magyar nyelvterület népzenéje

1978. Kettő (Hollandia) – farm-stúdió

1982. Nem úgy van most, mint volt régen Népzene-rock and roll

HANG: Nem úgy van most CD tr.1.

1986. Nem arról hajnallik, amerről hajnallott szerves ős-világzene

HANG: Rabnóta Nem arról hajnallik CD tr.1.

1987. Dúdoltam én Sebestyén Márta magyar nyelvterület dalai

1989. Ősz az idő; = Blues for Transsylvania Népzene-kortárs beat

1992. Szól a kakas már; Maramaros, Lost jewish music zsidó

1996 Hazafelé az 1997. Szép hajnali csillag ősképe Népzene

1997. Szép hajnali csillag= Morning Star

1998. Bartók album magyar – kínai „csak tiszta forrásból"

2003. Muzsikás és Sebestyén Márta a Zeneakadémián Kodály

DVD - 20 ÉVES A MUZSIKÁS PeCsa Márti-Neti-Ökrös-Batyuék

hajnali 1:36:13-1:38:10, és szapora 1:43:20-1:45:05 (3:30')

HANG: Bartók Album CD tr.1. Elindultam a hazámból (1:24')

HANG: Bartók Album tr.5 + tr.6 (3:40)' Pej paripám és Bánkódás

HANG: Páva dallamok hosszú furulyán Bartók Album tr.2. (1:20')

DVD TPP 1:16:08 – 1:19:47 (3:40') TPP a 32. duó a stúdiótól a ZAK -ig

Tóth Ibolya zenei rendező. A professzori páholyban: „Eddig azt hittem, ezek a duók unalmasak."