Sebő Ferenc

Életrajz

„Kisfiam, végiggondoltam az egészet: neked építésznek kell lenned! Látszik, a művészetek is vonzanak, de van érzéked a racionalitáshoz is, és épp ez az a szakma, ahol a kettőre együtt van szükség. Lehet alkotni, tervezni, de közben ki kell számolni a tartószerkezetet is." Mindezt Sebő Ferenc nagymamája mondta a kis Ferinek, aki hallgatott is rá. Bár gyermekkorában sok minden vonzotta: az irodalom, a zene és a képzőművészet is, mégis első diplomáját építészmérnökként szerezte. Mögötte volt már egy gondtalan gyermekkor, amelynek pilléreit a már említett nagymama alapozta meg. De besegített a családi kötelék megerősítésébe Ferenc édesapja, Sebő Ödön, édesanyja és Éva keresztanyja is.

Sebő Ödön jelentős szerepet játszott az ország történelmében. Emlékiratai könyv formájában 1999-ben jelentek meg A halálra ítélt zászlóalj címmel. Ő szervezte meg főhadnagyként 1944-ben a gyimesi szoros védelmét. Neki és katonáinak köszönhető, hogy az ötvenszeres túlerőben lévő oroszokat két hétre megállították, majd a magyarok végrehajtották a szorosból a kitörést, amelynek köszönhetően több ezer ember életét sikerült megmenteni. Mindez nem hatotta meg 1945 után a kommunista kormányzatot, többször is beidézték a volt ludovikás tisztet. Ilyen körülmények között született 1947. február 10-én, Szekszárdon Sebő Ferenc. Rögtön utána Székesfehérvárra, majd 1963-ban Budapestre költöztek.

Zenei hatás nem sok érte otthon, kivéve talán azokat a lemezeket, amelyeket családilag hallgattak, és amelyek közül a Parasztbecsület maradt meg benne leginkább. Csellózni és zongorázni már az általános iskolában elkezdett, ezt követte a nagybőgő a gimnáziumban. Már akkor látszott, hogy szinte mindenhez van tehetsége. És nem volt lámpalázas.

A pályaválasztásnál hallgattak a nagymamára. Szülei úgy gondolták: ha lesz egy jó építészmérnöki szakmája, attól még foglalkozhat zenével is.

Hálás szívvel emlékszik kamaszkori német barátaira is. Egyszer ő utazott hozzájuk Drezdába, majd a német fiúk jöttek a Balatonra Sebőékhez. Közös zenélés lett a vége, gitározással és énekléssel. Ferenc 1967-ben ismerkedett meg egy József Attila-kötettel, és azonnal beleszeretett a költő verseibe. Ezután már saját magát kísérte gitárral, úgy szavalta a Rejtelmek vagy A hetedik című József Attila verseket. A Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban csellózott. Itt, a diáktársaságban állt először közönség elé József Attila-dalaival és gitárral kísért népdalfeldolgozásokkal.

1968-ban jelentkezett a Ki mit tud című műsorra, de elutasították, mondván ez a zenei műfaj nem létezik. Sebő úgy emlékszik vissza erre az időszakra, hogy ez is azt bizonyítja: a műfajról tényleg nem hallott még senki.

Pedig volt elődje! Tersánszky Józsi Jenő, aki leginkább saját verseinek adott népzenei alapot.

1969-ben Berek Kati beépítette dalait az Egyetemi Színpadon játszott József Attila-műsorába.

1970–1973 között következett életének következő állomása, a 25. Színház, ahol építészeti munkái mellett, mint zeneszerző, előadó és zenei vezető tevékenykedett. Az ott dolgozó alkotók mellett (Berek Kati, Jancsó Miklós, Györgyfalvay Katalin, Szigeti Károly, Iglódi István) jelentős színházi tapasztalatokra tett szert.

Évfolyamtársával, Halmos Bélával megalakították a Sebő együttest. Újszerű népzenei feldolgozásai rádiós és televíziós szerepléseik révén hamarosan ismertté tették őket.

A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására azonnal bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Céljuk nem csupán a gyűjtemények gyarapítása volt, hanem az, hogy a megismert zenéket eredeti formájukban el is játsszák. Így váltak a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom elindítóivá.

Timár Sándor megkeresésére a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője lett, ahol a koreográfiák készítése mellett megkezdték a néptáncok társastáncszerű tanulmányozását is. Elsőként a Fővárosi Művelődési Ház körtermét sikerült erre a célra megszerezni. Itt alakult ki a táncház életképes változata, a párhuzamos táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne. Hamarosan megalakult a Sebő együttes két klubja is: a zártkörű, műegyetemi R-klub, és a zuglói Kassák Klub, mely tágabb érdeklődésű közönséget vonzott.

A Kassák Klubban 1973–81-ig tevékenykedett. A hosszú távra elgondolt megoldások a táncházmozgalom hallgatólagos központjává tették ezt a kis zuglói klubkönyvtárt, mely a hazai mellett hamarosan nemzetközi tekintélyre is szert tett.

1973 és1980 között a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója volt. A Kassákban nyert oktatási tapasztalatokból mindenki számára nyitott országos táncház-vezető és zenész tanfolyamot alakított ki. A tanfolyam öt éven át, havi rendszerességgel folyt, egy-egy intenzív nyári táborozással megtoldva, melyet a Kassák Klub tagjaival közösen szerveztek. A tanfolyamon, népművész mesterekkel karöltve oktatták a táncot, a zenélést, valamint a klubszervezés fortélyait. A tanfolyam híre hamarosan túlnyúlt a határokon is. Eredményességét az innen kikerült tanítványok sikeressége minősíti. (Muzsikás, Téka, Ökrös stb.)

A hivatalos zenei intézményrendszer azonban nem akarta tudomásul venni a kibontakozó mozgalmat, már csak azért sem, mert képviselőit zeneileg műveletlennek tartotta. Ezért semmi esély nem volt arra, hogy a népzene felsőfokú oktatását integrálja. A 70-es évek végére már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Népművelési Intézet, az elért eredmények ellenére sem képes túllépni saját korlátain, ezért az ott folyó munkák – más, akkor fontosabbnak vélt projektek támogatása miatt – nem intézményesedhet egy Népfőiskolaszerű oktatássá.

1991-től a Magyar Televízióban volt megrendelő szerkesztő. Több stábot alakított ki, amelyeknek munkáját szakmailag felügyelve megszervezte a népzene, a néptánc és a régi zene műfajainak képernyőre kerülését. A Nyitott Stúdió, a Zenelánc című sorozatműsorokban a „revival" együttesekkel készített felvételeket. Az Ó-Európa, a Hagyományőrzők, a Martin György gyűjtéséből című sorozatok az autentikus hagyományok, a Musica Historica és az Ünnepi ének című sorozatok pedig a histórikus zene fórumai voltak.

Az MTV sorozatos átszervezéseinek eredményeképpen az ezredforduló után egyre kevesebb népzene kerülhetett a képernyőre. Egyedül a Hagyományok Háza című, ismeretterjesztő sorozatot sikerült a képernyőn tartani havonta egy alkalommal, s néhány alkalmi koncertfilm készült „revival" együttesekkel 2006-ig bezárólag. Ezt követően a Magyar Televízió nem tartott igényt népzenei szerkesztőre.

1996 decemberében felkérték a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetésére.

Kidolgozta a nemzeti intézmény rangjára emelt együttes új művészeti és működési koncepcióját. Javaslatának lényege szerint a színházi működés mellé kapcsolódó két új tevékenység (a hagyománygondozás és a közönségszolgálat) lehetővé tették a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Házának hivatalos megalapítását, melynek 2002-ben szakmai igazgatója lett. Sebő Ferencet közérdekű munkásságáért és a Hagyományok Házának megalapításáért 2012-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 2014-ben a Nemzet Művésze lett. 2019 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Életrajzi adatok

Szekszárd, 1947. február 10.

Tanulmányok

1965–1970: Budapesti Műszaki Egyetem – építész kar

1984–1989: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – zenetudományi szak

1989: Zenetörténet-tanári diploma, majd a szakdolgozat (Vikár Béla népzenei gyűjteménye) megírása után

zenetudósi oklevél

Munkahelyek

1970–1972: Pest Megyei Tanács Tervező Vállalat – tervező építész

1971–1973: Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ – tervező építész

1973–1980: Népművelési Intézet, kutatási osztály – előadó

1991–2006: Magyar Televízió – megrendelő szerkesztő

1996–2001: Magyar Állami Népi Együttes – művészeti vezető

2002–2011: Hagyományok Háza – szakmai igazgató

Oktatói tevékenység

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Zenetudományi Szak, népzenét tanít

2007–2008-as tanévtől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem,

Népzene szak, repertoárismeretet és tekerőlantot tanít

Művészeti szervezeti tagság

2019–2023: Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja

2023–: Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Zeneszerzői tevékenység

Színházi zenék

Kuan Han Csing: Tou-O igaztalan halála (kínai opera) 25. Színház

Gyurkó László: Don Quijote (25. színház, Miskolci Nemzeti Színház)

Hernádi Gyula–Jancsó Miklós: Fényes szelek (25. Színház)

Hernádi Gyula: Utópia (25. Színház)

Garcia Lorca: A csodálatos vargáné (Egervári Szabadtéri Játékok)

S. A.: Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi (Szentendrei Theátrum, MÁNE)

Petőfi Sándor: A hóhér kötele (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

Bábszínházi kísérőzenék:

Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók (rend.: Balogh Géza)

Szent Miklós legendája (rend.: Urbán Gyula)

Betlehemes (rend.: Balogh Géza)

Ali Baba és a negyven rabló (rend.: Balogh Géza)

Vargha Balázs: Jeles napok (rend.: (Balogh Géza)

Tánckísérő zenék

VDSz Bartók Táncegyüttes:

1973 – Timár Sándor: Táncbéli Táncszók

Timár Sándor: Katonakísérő

1974 – Timár Sándor: Meg kell a búzának érni

Timár Sándor: Bagi táncok

1975 – Timár Sándor: Méhkeréki táncok

Timár Sándor: Széki táncok

BM Duna együttes:

Erdélyi Tibor: Sámán

Erdélyi Tibor: Cigány táncok

Magyar Állami Népi Együttes:

1984 – Timár Sándor: Nádas menti táncok

Timár Sándor: Borsodi táncok

1980 – Timár Sándor–Novák Ferenc: Táncszvit

2000 – Mihályi Gábor–Vargha Zoltán–Juhász Zsolt: Táncos Magyarok

2005 – Mihályi Gábor: Pannon Freskó

Film

Kísérőzene és közreműködés:

1971 – Jancsó Miklós: Még kér a nép

1972 – Zolnay Pál: Fotográfia

1975 – Bódy Gábor: Amerikai anzix

1977 – Zolnay Pál: Sámán

2000 – Jancsó Miklós: Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél

Film kísérőzenék:

1976 – Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél

1979 – Szomjas György: Rosszemberek

1980 – Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók

2006 – Fazekas Lajos: Mátyás, a sosem volt királyfi I-III.

Televíziós szerkesztői tevékenység

Sorozatok:

1977 – Muzsikáló szerszámok

1980 – Aprók tánca

Zenelánc

Nyitott stúdió

Ünnepi ének

Ó-Európa

Hagyományőrzők

Musica Historica

Martin György gyűjtéséből

Hagyományok Háza

Népzenei Koncertek

Tánctörténeti műsor:

Pesovár Ernő: Nézd a tánc nemeit

Portrék:

Sztanó Pál (hangmérnök)

Dobszay László (zenetudós)

Timár Sándor (koreográfus)

Csorba János (hagyományőrző énekes)

Lőrincz Lajos (táncfolklorista)

Gerő László (építész)

Szőke Péter (madárkutató)

Előadói tevékenység

Ismeretterjesztő műsorok:

1974–1977: Tájak, emberek (sorozat az Egyetemi Színpadon, népművészek, költők közreműködésével

1975: Bartók hegedűduók és népzenei forrásaik (Jeunesse Musical tábor -Groznjan)

1981: A népzene forrásainál (népművészek a Zeneakadémián)

1982: Régi hangszerek – népi hangszerek (Budai Vigadó)

Színház:

1972: Játszani is engedd (József Attila-műsor Berek Katival)

1973: Nagy László-műsor Berek Katival

1973: Síppal, dobbal, nádihedegűvel – önálló est (Jobba Gabi, Zala Márk közreműködésével)

1976: Latinovits–est (Fészek klub)

1998: Szólt az ember (József Attila-műsor Jordán Tamással)

Születésnapomra (Merlin színház)

1998: Pannónia dicsérete (Merlin Színház) 1998.

Televízió:

Közreműködés televíziós műsorokban:

1972: Grunwalsky Ferenc–Hanák Gábor: Alattvalók és királyok

1972: Zolnay Pál: Együgyű ének (József Attila versei)

Zolnay Pál: Fut a szél magába' (Weöres Sándor versei)

Zolnay Pál: Halhatatlanul – (A Duna menti népek költészete sorozat)

1979: Zolnay Pál: Énekelt versek

1973: Székely Orsolya: Hajnalban indultunk (portré a Sebő együttesről)

1975: Székely Orsolya: Regösének I–II. (km.: Nagy László)

Gulyás László szerk.: Lóra csikós, lóra (A Bartók együttessel)

Szomjas György: Hegedős ének (km.: Nagy László és Szécsi Margit)

Kardos Ferenc: Rege a csodaszarvasról

Lengyel Ágnes: Sólyomének l. (Nagy László énekelt versei)

Lengyel Ágnes: Sólyomének II. (Weöres Sándor énekelt versei)

Szabó Márta (szerk.): Cimbora műsorok

Szabó Márta (szerk.): Medvetánc (József Attila műsor, km.: Kőszegi Imre)

Edelényi János: Szeretnének (József Attila műsor, km.: Latinovits Zoltán, Jordán Tamás) Kende Márta: Százszorszép (Benedek András bábjátékának kísérőzenéje)

1975: Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók (kísérőzene)

Fehér György: Kőbéka (Weöres versek, km.: Weöres Sándor, Latinovits Zoltán, Ruttkay Éva)

Kardos Ferenc: Szeretnének (József Attila versei, Jordán Tamással)

Fehér György: Tanítások (Összeállítás József Attila verseiből, Jordán Tamással) (DVD-n is.)

2000: Grunwalsky Ferenc: Orbán Ottó (portré)

2005: Hajdanában danában (24 részes zenetörténeti sorozat), Duna TV

Rádió:

Rádiós kísérőzenék és közreműködés:

1973: Síppal, dobbal, nádihegedűvel (önálló est közvetítés a 25. Színházból)

1973: A pénz hatalma, kínai opera (rend.: Bozó László, km.: Csákányi László, Márkus László)

1974: Illyés Gyula: Két férfi (rend.: Siklós Olga, km.: Latinovits Zoltán, Páger Antal)

1977: Nagy László: Rege a tűzről és jácintról

1978: Az árva megmentése (kínai opera) rend.: Bozó László

1978: Balzac: Pajzán históriák I–IV. (rend.: Bozó László)

Gvadányi: A peleskei nótárius (rend.: Bozó László)

1978: Csokonai: A méla Tempefői (rend.: Bozó László)

1978: Csokonai: Kocsonya Mihály házassága (rend.: Marton Frigyes)

1982: Szécsi Margit: Eszem a gesztenyét (rend.: Siklós Olga, km.: Szécsi Margit, Ruttkay Éva)

Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók (rend.: Csajághy János)

Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya (rend.: Siklós Olga)

Pállya István: Szerencsés és Ravaszy (rend.: Siklós Olga)

Audio-dokumentáció

Saját népzenei gyűjtések HUNGAROTON hanglemezeken:

Táncház – Méhkeréki táncok (SEP 28027), 1975

A magyarországi románok népzenéje (SLPXl8077), 1984

Bogyiszlói zenekar (SPLXl8095), 1984

Lőrincréve népzenéje (SLPXl8012), 1986

Moldvai csángók Magyarországon (SLPXl8096), 1987

Bukovinai székelyek Magyarországon (SLPXl8131), 1988

Klasszikus gyűjtemények publikálása:

Lajtha László: Széki gyűjtés (szerk.) – Hungaroton (LPXl8092-94), 1985

Pátria – magyar népzenei hanglemezek CD-ROM (szerk.) Fonó (FA-500-3), 2001

Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok I–II. Budapest, 2005, Hagyományok Háza

Lajtha László: Bogyiszlói gyűjtés 1922 (szerk.) Budapest, 2006, Hagyományok Háza

Revival népzenei felvételek HUNGAROTON hanglemezeken:

Táncház Sebő együttes (SEP28022) é. n.

Táncház (SLPXl8033), 1977

Táncházi Muzsika (SLPXl8031-32), 1978

Kalocsai kertek alatt (Km.: Sebestyén Márta) KR329 é. n.

Trufa (LPXl8040), 1978

Saját zenék hanglemezen:

1972: József Attila – Berek Kati és a Sebő együttes (LPX 13734)

Weöres–Sebő együttes (SEP 27481) é. n. (kislemez)

1975: Sebő együttes

1976: Hazáért és szabadságért – Rákóczi dokumentumok (SLPXl5053)

1978/1997: La Hongrie: Ansamble Sebő (Arion)

1979: MIDEM

1979: Regélő – Weöres Sándor versei (MKl3804)

1980: Az igazmondó juhász – Benedek Elek meséi (SLPXl3835)

1980: Énekelt versek (SLPXl3877)

1980/1993: Hungarian Folk Music Sebő (Rounder)

1986: Cimbora – Weöres Sándor versei (SLPX 13944)

1996: Galagonya (HCDl4249)

1997: Sebő Ferenc–Weöres Sándor: Rongyszőnyeg Gryllus Kft. (GCD006).

1998: Szerenád (szerzői kiadás)

2001: Rejtelmek, Gryllus Kft. (GCD 024)

2001: Brathanki: Patataj

2004: Sebő együttes: Játék karácsonykor (2004), Karinthy gimnázium (kis CD)

2004: Sebő–NagyLászló (Hangzó Helikon), Helikon Kiadó Kft.

2005: Sebő–József Attila (Hangzó Helikon), Helikon Kiadó Kft.