Fábri Zoltán

FÁBRI ZOLTÁN ÉLETRAJZI ADATAI

Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.

Tanulmányok

1936–1938: Képzőművészeti Főiskola, Budapest, festő szak

1938–1941: Országos Magyar Színművészeti Akadémia (ma: Színház- és Filmművészeti Egyetem), színész szak

Munkahelyek

1941–1943: Nemzeti Színház, színész, díszlettervező, játékmester

1943–1946: Vígszínház, színész, díszlettervező, rendező

1946–1948: Művész Színház, színész, díszlettervező, rendező

1948: Nemzeti Színház, rendező

1949: Úttörő Színház, igazgató

1950–1952: Hunnia Filmgyár, művészeti igazgató

1952–1983: Mafilm, filmrendező

Művészeti szervezeti tagság

Magyar Film- és TV-művészek Szövetsége, 1958–1981: elnök, 1981–haláláig tiszteletbeli elnök

1992–1994: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja

______________________________________

FÁBRI ZOLTÁN ÉLETRAJZA BARABÁS KLÁRA ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN

Fábri Zoltán 1917-ben született Budapesten, tisztviselőcsaládból. Gyermek- és ifjúkorának nagy részét a Ferencvárosban töltötte, lakásuk a Lónyai utcában volt. Ketten voltak testvérek, húga Klári. Művészi hajlamai – elsősorban a rajzolás és a színjátszás területén – már gyermekkorától megmutatkoztak. A Budapesti Piarista Gimnáziumban képzőművészeti pályázatokat, szavalóversenyeket nyert, valamint rendszeresen rendezett és játszott a helyi amatőr színtársulatban is.

Érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára nyert felvételt, ahol a nagybányai iskola mesterének, Réti Istvánnak egyik legtehetségesebb és legkedvesebb tanítványa lett. Tanársegédi állást kínáltak neki, éppen ezért általános meglepetést keltett, amikor harmadévesen, 1938-ban pályamódosítást hajtva végre, beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. A francia lírai realista alkotások (Marcel Carné, Jean Renoir, Duvivier, René Clair filmjei) hatására ugyanis rájött, hogy a század legfontosabb művészeti ága nem a festészet, hanem a film. Másodéves főiskolásként a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. Az akadémia elvégzése után – ahol rendezői szak még nem lévén színészetet tanult –, a Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-ban katonai behívót kapott. Amerikai hadifogságba esett, ahonnan csak két évvel később szabadult.

1945-től 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezőjeként tevékenykedett, 1949-ben pedig egy évig az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be.

1950-ben Révai József művelődési miniszter felkérte, hogy vállalja el az 1948-ban államosított filmgyár (teljes nevén Magyar Nemzeti Filmgyártó Vállalat) művészeti vezetői tisztségét. A párton kívüli Fábri Zoltánnak nem volt feladata a forgatókönyvek politikai cenzúrázása, csupán az elfogadott művek kivitelezésének segítése, „művészeti tanácsadás".

1952-ben Fábri Zoltánt, legnagyobb örömére, kinevezték filmrendezőnek. Pályája során 22 filmet rendezett, közülük a legtöbbnek ő volt a forgatókönyvírója, illetve – főleg a pályája elején – a díszlettervezője is. Szinte valamennyi filmje rangos magyar irodalmi alapanyagra, Kosztolányi Dezső, Déry Tibor, Móra Ferenc, Sátha Ferenc, Sarkadi Imre, Örkény István stb. alkotásaira épül. Filmjeiért számos rangos hazai és nemzetközi fesztiváldíjban részesült, háromszor tüntették ki Kossuth-díjjal.

1958-ban megválasztották a Magyar Filmművész Szövetség (1968-tól Magyar Film- és Televízióművészek Szövetség) elnökévé, mely tisztséget 1981-ig töltötte be, utána tiszteletbeli elnök lett. 1970-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.

Utolsó filmjét, a Gyertek el a névnapomra! címűt 1983-ban forgatta. Élete utolsó évtizedében a világtól visszavonult művész visszatért első szerelméhez, a festészethez. Expresszionista stílusú képeit több gyűjteményes tárlaton is megtekinthette a közönség.

Felesége Apor Noémi (1918–2005) színésznő, (Várkonyi Zoltán, a híres színház- és filmrendező húga), aki színházi szerepei mellett Fábri Zoltán több filmjében is jelentős alakítást nyújtott. 1947-ben házasodtak össze, fiuk, Fábri Péter fotóriporter, fotóművész (1950–2010). Unokája, Fábri Péter, 1985-ben született.

Fábri Zoltán Budapesten hunyt el, 1994. augusztus 23-án, szívbetegség következtében. A Farkasréti temetőben alussza örök álmát, két nyírfa alatt.

[Készült: 2015]

_____________

FÁBRI ZOLTÁN (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán)

Filmográfia

Fábri Zoltán filmjei és fesztiváldíjai

Vihar, 1952, színes

forgatókönyv: Urbán Ernő, operatőr: Illés György, zene: Farkas Ferenc

szereplők: Bihari József, Kiss Manyi, Bessenyei Ferenc, Olthy Magda, Sinkovits Imre

Életjel, 1954, ff

forgatókönyv: Tardos Tibor, operatőr: Hegyi Barnabás, zene: Ránki György

szereplők: Barsi Béla, Solti Bertalan, Sinkovits Imre, Görbe János, Darvas Iván, Berek Kati

(Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál 1954, munka-díj)

Körhinta, 1955, ff

forgatókönyv: Sarkadi Imre novelláiból Nádasy László, Fábri Zoltán, operatőr: Hegyi Barnabás, zene: Ránki György

szereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre, Barsi Béla, Kiss Manyi, Szirtes Ádám

Hannibál tanár úr, 1956, ff

forgatókönyv: Móra Ferenc kisregényéből Fábri Zoltán, Gyenes István, Szász Péter, operatőr: Szécsényi Ferenc, zene: Tamássy Zdenko

szereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Apor Noémi

(Karlovy Vary 1956, fődíj)

Bolond április, 1957, ff

forgatókönyv: Karinthy Ferenc, Thurzó Gábor, operatőr: Szécsényi Ferenc, zene: Ránki György

szereplők: Mensáros László, Krencsey Marianne, Sulyok Mária, Mednyánszky Ági

Édes Anna, 1958, ff

forgatókönyv: Kosztolányi Dezső regényéből Fábri Zoltán, Bacsó Péter, operatőr: Szécsényi Ferenc, zene: Ránki György

szereplők: Törőcsik Mari, Mezey Mária, Kovács Károly, Fülöp Zsigmond

Dúvad, 1959, ff

forgatókönyv: Sarkadi Imre novellájából Fábri Zoltán, operatőr: Szécsényi Ferenc,

zene: Ránki György

szereplők: Bessenyei Ferenc, Medgyesi Mária, Bitskey Tibor, Barsi Béla

Két félidő a pokolban, 1961, ff

forgatókönyv: Bacsó Péter, operatőr: Szécsényi Ferenc, zene: Farkas Ferenc

szereplők: Sinkovits Imre, Garas Dezső, Márkus László, Molnár Tibor, Koltai János

Nappali sötétség, 1963, ff

forgatókönyv: Palotai Boris novellájából Fábri Zoltán, operatőr: Tóth János, zene: Eötvös Péter, Gonda János

szereplők: Básti Lajos, Szegedi Erika, Ladányi Ferenc, Várkonyi Zoltán

(Locarno 1964, a zsűri különdíja)

Húsz óra, 1964, ff

forgatókönyv: Sánta Ferenc regényéből Köllő Miklós, Bíró Yvette, operatőr: Illés György

szereplők: Páger Antal, Görbe János, Szirtes Ádám, Keres Emil, Bihari József, György László

(Moszkva, 1965, Nagydíj, Velence 1965, UNICRITIC díja, „Cinema 60" díj, Róma 1965,

„Giove Capitolino" aranyérem, a FIPRESCI legjobb fesztiváldíjas filmnek adott díja, 1965)

Vízivárosi nyár, 1965, (Mafilm – TV produkció) ff

forgatókönyv: Horváth Márton, operatőr: Hildebrand István, zene: Mihály András

szereplők: Páger Antal, Végvári Tamás, Fonyó József, Nádassy Myrtill

Utószezon, 1966, ff

forgatókönyv: Rónay György regényéből Szász Péter, operatőr: Illés György, zene: Fényes Szabolcs

szereplők: Páger Antal, Rajz János, Apor Noémi, Kőműves Sándor, Balázs Samu, Básti Lajos

(Velence, 1967, „San Giorgio"-díj, „Cittá di Venezia" díj, „Cineforum" díj, a Cinema Nuovo díja Páger Antalnak)

A Pál utcai fiúk, 1968 (amerikai–magyar koprodukció), színes

forgatókönyv: Molnár Ferenc regényéből Fábri Zoltán, Bohém Endre, operatőr: Illés György, zene: Petrovics Emil

szereplők: Anthony Kemp, William Burleigh, John Moulder-Brown, Robert Eiford, Törőcsik Mari

(Oscar-jelölés a legjobb külföldi játékfilm kategóriában, 1969)

Isten hozta, őrnagy úr! 1969, színes

forgatókönyv: Örkény István kisregénye nyomán Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Mihály András

szereplők: Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Fónay Márta, Venczel Vera, Dégi István

Hangyaboly, 1971, színes

forgatókönyv: Kaffka Margit regénye alapján Illés Endre, Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Bach, Pachelbel, Lassus, Palestrina művei és gregorián énekek

szereplők: Törőcsik Mari, Vass Éva, Makai Margit, Apor Noémi, Papp Éva

Plusz-mínusz egy nap, 1973, színes

forgatókönyv: Bodor Ádám novellájából Fábri Zoltán, Zimre Péter, operatőr: Illés György, zene: Petrovics Emil

szereplők: Anatol Constantin, Bencze Ferenc, Pécsi Ildikó, Apor Noémi

141 perc A befejezetlen mondatból, 1974, színes

forgatókönyv: Déry Tibor regényéből Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Vukán György

szereplők: Bálint András, Csomós Mari, Latinovits Zoltán, Sáfár Anikó, Dajka Margit,

Cserhalmi György

Az ötödik pecsét, 1976, színes

forgatókönyv: Sánta Ferenc regényéből Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Vukán György

szereplők: Őze Lajos, Márkus László, Dégi István, Horváth Sándor, Bencze Ferenc, Latinovits Zoltán, Vass Gábor, Cserhalmi György

Magyarok, 1977, színes

forgatókönyv: Balázs József regényéből Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Vukán György

szereplők: Koncz Gábor, Pap Éva, Bihari József, Gera Zoltán, Solti Bertalan, Ambrus András, Apor Noémi

Fábián Bálint találkozása Istennel, 1980, színes

forgatókönyv: Balázs József regényéből Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Vukán György

szereplők: Koncz Gábor, Venczel Vera, O. Szabó István, Juhász Jácint, Bánhidi László, Benkő Gyula, Apor Noémi

Requiem, 1981, színes

forgatókönyv: Örkény István kisregényéből Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Vukán György

szereplők: Balázsovits Lajos, Kálmán György, Frajt Edit, Gálffi László

(Berlin, 1982, Ezüst Medve a legjobb forgatókönyvért Fábri Zoltánnak, Sopot, a legjobb női alakítás díja Frajt Editnek)

Gyertek el a névnapomra, 1983, színes

forgatókönyv: Karinthy Ferenc kisregényéből Fábri Zoltán, operatőr: Illés György, zene: Vukán György

szereplők: Mádi Szabó Gábor, Kállai Ferenc, Piros Ildikó, Bujtor István, Inke László, Haumann Péter, Mácsai Pál